Jobb az öv, mint egy tolószék – Sarkadi Kiss János beszállt a rendőrségi kampányba

A gyermekek a közúti közlekedés legvédtelenebb képviselői közé tartoznak, akik általában gyalogosként vagy kerékpárosként vesznek részt a forgalomban. A járművek utasaiként pedig alapvetően a sofőrök vezetési stílusától, jogkövető magatartásától függ testi épségük, életük.

A gyermekekre azonban mindenhol potenciális veszélyek leselkednek, ahol gépjármű-közlekedés van. A forgalmas, vagy akár a gyérebb forgalmú utakon, azok mentén, a kijelölt gyalogos- átkelőhelyeknél, a lakó- és pihenőövezetekben, a bevásárló- központok parkolóiban, a játszóterek és találkozóhelyek környezetében. A legfiatalabb korosztály tagjai még nem rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, melyek a biztonságos közlekedéshez szükségesek, továbbá a rájuk leselkedő veszélyekkel sincsenek tisztában.

A szülők közlekedési magatartása, személyes példamutatása jelentős mértékben meghatározhatja a gyermek közlekedési szabályokhoz való hozzáállását. Amennyiben a gyermek azt látja, hogy a szülő megtartja a közlekedés szabályait, és őt is hasonló szellemben neveli, akkor a pozitív minta tovább öröklődhet. Ellenkező esetben, amikor az óvodában vagy az általános iskolában a gyermeket a szabályos közlekedésre készítik fel, ugyanakkor a szülő rendszeresen tiltott helyen viszi át a gyermeket az úttesten, akkor a közlekedésre nevelés hatása nem kellő mértékben, vagy nem érvényesül. A felnőttek felelőssége óriási a gyermekek közúti baleseti sérülései vonatkozásában is (passzív biztonsági eszközök használatának hiánya, a negatív minta követése).

A gyermekbiztonsági rendszer

Magyarországon a biztonsági gyermekülések használatát a KRESZ 2002. január 1-jén hatályba lépett módosítása tette kötelezővé. A szabály megszegése szankciót von maga után, a bírság pedig a gépjárművezetőt terheli. A gyermekbiztonsági rendszer speciális védőeszköz, amely elsősorban közlekedési baleset esetén nyújt védelmet.