Instant világban, feldolgozott élelmiszeripari termékeken élünk

Oroszország legkeletibb feléből, Habarovszkból származik Lozickaja Galina, természetgyógyász, aki nemrég a somogyi Bányán találta meg új otthonát. – Nem véletlen, hogy minden valláshoz fűződik böjt – mondta. – Magyarországon két fő böjti időszak az elterjedt: karácsony előtt az úgynevezett kisböjt és húsvét előtt a nagyböjt. Ezek az időszakok nem csak a testi, hanem a lelki, szellemi tisztulásról is szólnak – mondta a természetgyógyász. Legszélesebb körben az állati fehérje megvonásával járó böjtöt ismerjük, ám Galina szerint ez önmagában nem hoz teljes tisztulást és az sem biztos, hogy egészséges éppen ezt megvonni a szervezettől. 

– Ha nem fogyasztunk állati fehérjét, attól az édes tészták és a gyors felszívódású szénhidrátok még az étrendben maradnak. Hogy is van akkor ez? – tette fel a kérdést a hallgatóságnak. – Instant világban élünk. Egykor nem volt ennyi „feldolgozott élelmiszeripari termék” az étrendünkben és ezzel összefüggésben nem volt ennyi egészségügyi probléma sem. Ha az emésztőrendszerünk megbetegedik, akkor előbb-utóbb más, szervi problémák is előjönnek. 

Lozickaja Galina szerint ezért évente legalább kétszer kellene böjtölnünk. Az évszakváltás idején lenne a legfontosabb: tavasszal és ősszel. Aki még nem tisztította így a szervezetét, annak előbb érdemes hozzászoktatnia magát. Erre legalkalmasabb módszernek az időszakos böjtöt tartja, amely nem arról szól, hogy nem eszünk egész nap és megvonjuk magunktól az értékes táplálékot, hanem az a lényege, hogy hagyjuk a szervezetet hosszabban pihenni. 

– Az időszakos böjt lényege, hogy napi két-három étkezés férjen bele hat órába, a többi tizennyolcat pedig töltse tisztulással a szervezet. Kezdő böjtölők kitolhatják nyolc órára az étkezési időszakot, és utána csökkenthetik. Javasolt minél kevesebb szénhidrátot fogyasztani, főleg a gyorsan felszívódó szénhidrátokat kell kerülnünk, és a zöldségeket is előnyös fermentálva fogyasztani, hogy segítsünk a szervezetünknek. Az inzulinrezisztenseknél a gyümölcsfogyasztást is kerülni kell. Akinek van egy kis úszógumija a gyomorszáj vonalában, az gyanakodhat, hogy inzulinrezisztenciája van – mutatta a természetgyógyász.

Arról is beszélt: célszerű a két nagy böjti időszak mellett rövidebb böjti időszakokat is bevetni, például évente két-három alkalommal olyan kéthetes időszakot, amelyben négy napon át nem eszünk, a folyadékfogyasztás viszont hangsúlyossá válik. Ezzel is segítünk a szervezetnek, hogy az elhalt sejtektől, salakanyagoktól, toxinoktól öntisztítással megváljon. Ez a folyamat 72 óra után megy végbe. A rövid böjt idejére csupán napi egyszeri étkezést javasol az orosz természetgyógyász. 
 

Nem csak a tünetet, az okot is kezelni kell 

Lozickaja Galina szerint az emberi szervezetre globálisan kell tekinteni. Olyankor is, amikor a benne lejátszódó folyamatokhoz szükséges baktériumok egyensúlya megbomlik és a felhalmozódott toxinok bekerülhetnek a váráramba. Így egyéb szervekhez is eljuthatnak, ha nem tudnak természetes úton kiürülni. A helytelenül végzett böjt gyakran járhat fejfájással. Ezért tartja fontosnak a természetgyógyász, hogy először a bélrendszert tegyük rendbe, és ne csupán tüneti kezeléssel próbáljuk fenntartani a jó közérzetünket. 
Felhívta a folyadékbevitel jelentőségére a figyelmet, valamint arra kér mindenkit, hogy a vitamin és ásványi anyag pótlása sem maradjon el. 
 

Lozickaja Galina: nem véletlen, hogy minden valláshoz fűződik böjt 
Fotó: T. B.