Helyettünk gondolkodik és befolyásol a gépbe oltott intelligencia

– A mesterséges intelligencia nagyon gyorsan felforgatja az életünket – mondta lapunknak Szabó Gábor, kommunikációs tréner. – Évek óta velünk van és része a mindennapjainknak, mégis most érte el a társadalom ingerküszöbét. Fontos informálódni, hogy meg tudjuk őrizni józan nézőpontunkat. Pozitív és negatív hatásai is lesznek, egyelőre azt kell észrevenni, hogy emberek mit tesznek a mesterséges intelligencia segítségével. 

– A rendszeresen használt platformoknak az a céljuk, hogy minél több időt töltsünk el rajtuk, mert annál több hirdetést lehet nekünk megmutatni. Ezért egyre inkább olyan tartalmakat mutatnak meg, amikre reagálunk, vagyis nekünk tetszőek. Amit az internet felkínál, az az egyénre szabott, a valóságnak egy része csupán. Ez ahhoz vezet, hogy az emberek egy információs buborékban találják magukat, ahol kizárólag olyan tartalmakat találnak, amivel tudnak azonosulni, amelyekkel egyetértenek. Ez a „buborékhatás” azért rossz, mert a társadalom táborokra szakad – mondta a kommunikációs tréner. Példaként az amerikai demokraták és republikánusok egyre kiélezettebb „harcát” hozta fel, amely a buborékhatás következménye. Problémaként vetette fel a rendszerek manipulációs képességét is. 

– Biztos vagyok benne, hogy már mindenki tapasztalta, amit én: beszélgettem egy barátommal, hogy vennék egy piros tornacipőt, és hamarosan jön szembe az interneten egy piros tornacipős hirdetés, aztán még egy… Nyilván tudjuk rá a megfejtést: ezek a rendszerek már le is hallgatnak minket. De ha kicsit józanul végiggondoljuk, ehhez az kellene, hogy minden mobiltelefon-felhasználó telefonja folyamatosan rögzítse azokat a beszélgetéseket, amelyek történnek körülötte, mert nem tudhatják, mikor fogunk piros tornacipőről beszélgetni. Ezeket a felvételeket tárolni kell legalább átmenetileg a telefonon, és ezeket továbbítani kellene valahova. Ennek azért nyoma lenne. Ha a telefon tárhelyén nem is vennénk észre, de az, hogy ez a fajta szolgáltatás elfogyasztotta a mobilnetünket, azt biztosan észrevennénk. Nem ez a magyarázat. Sokkal hátborzongatóbb a valóság. A rendszerek olyan mértékben képesek kiismerni a viselkedésünket, amit a platformokon tanúsítunk, hogy ez alapján egyre célzottabb tartalmakat tudnak megjeleníteni. Le tudnának hallgatni, de nincs rá szükség – szögezte le Szabó Gábor. Szerinte a rendszerek olyan finoman tudnak befolyásolni bennünket, hogy eljuttatnak bennünket döntésekig, amelyekről azt gondoljuk, mi döntöttünk úgy, pedig valójában más sugallta a döntést. A döntési szabadságunk elveszítése forog kockán. Mindez úgy történik, hogy nem is vesszük észre, ezért nem küzdünk ellene. 

– A Google a közelmúltban tartott egy prezentációt, a valós időben történő tolmácsolás funkciójáról. Egy hölgy angolul beszélt, amit valós időben fordított a program spanyolra. Tehát a másik oldalon a hölgyet már spanyolul hallották. A legdurvább az benne, hogy a mesterséges intelligencia még magát a videófelvételt is valós időben „meghackelte”, ami azt jelenti, hogy a hölgynek a szája is úgy mozgott, mintha a spanyol szavakat formálná – mutatta be a technológiában rejlő lehetőséget a kommunikációs tréner. Szerinte már nincs akadálya annak, hogy bárki bármilyen megtévesztő felvételt készítsen és ezeket közzé tegye akár tömeghisztériát keltve. A „Higgy a szemednek!” ősi mondásunk lassan érvényét veszti Szabó Gábor szerint. Az emberi munkaerővel szemben a mesterséges intelligencia sosem fárad el, egy órányi munkát néhány másodperc alatt elvégez. Türelmes, nem veszíti el a lelkesedését és elképesztően nagy a lexikális tudása. Akár több mint hétmillió könyvet is elolvas és rögzít elképzelhetetlenül rövid idő alatt, amire egy ember élete során képtelen. A mesterséges intelligencia a szellemi dolgozók munkájára lesz hatással. Szabó Gábor azt javasolja, ismerkedjünk meg vele és kezdjük el használni, mert azok lesznek verseny­előnyben, akik képesek lesznek használni a benne rejlő lehetőségeket. 

Szabó Gábor szerint ha okosan használjuk korunk technikai csodáját, nem feltétlenül butul és kényelmesedik el az emberiség. – Átlagemberként napi szinten használom és imádom az egyik programot, amit mindenkinek ajánlok, hogy próbálja ki. Úgy érdemes tekinteni a szolgáltatásra, mintha az embernek lenne egy majdnem mindent tudó magántanára, akitől bármikor, bármit kérdezhet. Olvastam úgy szakkifejezésekkel megtűzdelt könyvet, hogy megkérdeztem róla a programot, hogy mit jelentenek az idegen szavak – mondta Szabó Gábor. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magányos emberek akár barátra is lelhetnek a Chat GPT-vel. 

– Senkit nem biztatnék arra, hogy a szövegeit írassa meg vele, mert a magyar nyelv sajátosságai visszaköszönnek. Ráadásul olyan szövegeket ír, mintha a Magyar Közlönyből származna. Ötletgyűjtésre viszont kiváló – mondta Szabó Gábor. Azt javasolja, hogy ne helyettünk dolgoztassuk, hanem együtt oldjunk meg feladatokat vele. Arra viszont figyelnünk kell, hogy ne kényelmesedjünk el tőle, mint ahogy a GPS felváltotta a térképböngészést, vagy a fejszámolást felváltotta a számológép, a fordítóprogramok is feleslegessé tehetik a nyelvtanulást. Inkább használjuk ki a segítségével felszabadult időt olyan tevékenységre, amilyet csak szeretnénk. 
 

Akár egy szakdolgozatot is megír 

Káldy Éva nyelvtanár maga mutatta meg a diákjainak azt a programot, amely segít megismerni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket. – Tizenegy diák közül csupán ketten tudták, mi az a mesterséges intelligencia. Most már ott tartunk, hogy ha írásbeli feladatot adok, azt a tanórán teszem, mert a diákok hajlamosak az elkényelmesedésre, vagyis a házi feladatot másodpercek alatt megoldatják a programmal, ami annyira jól működik, hogy a fordításoknál, szövegalkotásnál szinte észrevehetetlen, hogy nem ember írta – mondta Káldy Éva, aki ma már pontosan tudja, ki az az egy-két diák, aki maga készíti el a házi feladatát. A pedagógus letesztelte a mesterséges intelligencia határait. – Akár egy teljes szakdolgozatot megírhatunk a program segítségével, mert nem szerepel a plagizációt vizsgáló rendszerben, ám nem elég megíratni, le is kell ellenőrizni, miket írt. Amikor feladtam neki, hogy írjon Kaposvár nevezetességeiről egy fogalmazást, ugyancsak meglepődtem, amikor a Nagyboldogasszony Székesegyházat „Szent Jakab Székesegyház” néven ismerte, és a legjelentősebb rendezvénynek a „kaposvári virágkarnevált” jelölte meg – mondta nevetve.