Derékba törheti az Európai Unió legújabb terve a magyar agrárium jövőjét

Újra helyzet van az agráriumban – így kezdte felszólalását a MAGOSZ és a NAK közös sajtótájékoztatóján Madarász Zoltán, somogyi elnök, utalva arra a tanulmányra, amely alapjaiban rengetné meg a magyar, de az egész európai gazdatársadalmat. – Az Európai Bizottság egy olyan javaslatot tett le, ami a magyar és az összeurópai gazdatársadalom számára elfogadhatatlan. Ezzel a tanulmánnyal semmilyen módon nem tudunk azonosulni – jelentette ki a somogyi elnök. 

Aláhúzta: a hazai gazdák keményen dolgoznak azért, hogy a magyar emberek asztalára egészséges élelmiszer kerüljön, ez a tervezet azonban veszélybe sodorná. 
– Bízok benne, hogy gyermekeink és unokáink is kérhetnek cigánypecsenyét az étteremben vagy egy marhalábszárat enni és nem a rovarfehérje, a műhús és réten legelés lesz a jövő számukra – emelte ki a kamarai elnök.

A területalapú támogatások a következő uniós ciklus agrártámogatásainak egyharmadát teszik ki és a magyar gazdák számára elengedhetetlenül fontosak a gazdaságos működéshez, jelentette ki Kaposváron Papp Zsolt György, a NAK elnöke. – A közös agrárpolitika és a területalapú támogatások határozzák meg a magyar vidék megújítását, az élelmiszeripar fejlesztését. Célba vették most a területalapú támogatást, amely a magyar agrártámogatások gerincét jelenti – fogalmazott a NAK elnök. 

Bodrogi Vazul somogyi fiatal gazda, a NAK somogyi alelnöke szerint rengeteg gazdának a területalapú támogatás fedezi a nullát, ebből fizetik a bérleti díjakat, vagy éppen a béreket. – Ha elveszik sok gazda csődbe fog menni, határozottan tiltakozunk ez ellen. Fiatal gazdáknak, ha ebből a tanulmányból bármi is megvalósul nem lesz jövője és nem jön létre a generációváltás az agráriumban, mert ez olyan szakma lesz amivel nem érdemes foglalkozni – jelentette ki a csurgói gazda. 

A gazdatársadalmat sokkolta az uniós tervezet híre, amely nem jelent megoldást a globális problémákra. 

– A tanulmány csökkentené az állattenyésztés volumenét, de a szarvasmarha- és sertéshús 90 százaléka már most is harmadik országból származik, így bármilyen megszorítás csak porhintés, nincs hatással a globális kibocsátásra, vélekedett Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára Kaposváron. De a takarmány alapanyag nagy része is Európai Unión kívülről érkezik, tehát a termelés csökkentése csak azt eredményezi, hogy a keletkező űrt harmadik országok termékeivel pótolják. Ez azonban senkinek sem jó, pláne nem a magyar családi gazdaságoknak, éppen ezért szólalt fel a MAGOSZ az agrárkamarával együtt.