Csökken a tej áfája januártól, jól járhatnak a hazai termelők

– Az áfacsalás gyanújába keveredett ügyeskedők korábban súlyos károkat okoztak a szakterületnek – hangsúlyozta Szommer Gábor, a kaposvári tejüzem kereskedelmi igazgatója, a Tej Terméktanács elnökségi tagja. – A trükkök révén behozott termékek az egész iparág jövedelmezőségét rontották: a feldolgozóknak éppúgy bosszúságot jelentettek, mint a termelőknek. Az ügyeskedők ténykedésükkel lenyomták a hazai termék árát, így sok gazdálkodó csak nagy ráfizetéssel tudta működtetni a vállalkozását, ám volt, aki nem tudott lépést tartani, s kénytelen-kelletlen felhagyott a gazdálkodással. A fő gond az volt, hogy a verseny résztvevői nem egyenlő feltételekkel indultak a startvonalról.

Most azonban ismét változik a helyzet: két éve a nyers és a friss tej forgalmi adóját vitték le öt százalékra, januártól újabb fontos változás lép életbe. A száz Celsius fok feletti hőkezelésű – UHT és ESL – tejtermékek forgalmi adója tizennyolcról ugyancsak öt százalékra csökken. Szommer Gábor rámutatott: a döntés révén minden bizonnyal tovább nő a hazai termékek iránti kereslet, s még több magyar tejet adnak el a boltokban, s ezzel párhuzamosan az áfacsalásra szakosodott személyek minden bizonnyal elbúcsúznak az ágazattól. A januári döntés következménye a kaposvári tejüzemben is rövidesen érzékelhető: a két éve gazdasági okok miatt megszüntetett ESL-technológiájú tejek gyártását fokozatosan újraindítják.

– Hetente egymillió liter tejet dolgozunk fel a kaposvári üzemben, melynek közel 80 százaléka somogyi alapanyag – mondta Szommer Gábor, aí tejüzem kereskedelmi igazgatója. – Közel hatvan tejtermelővel állunk kapcsolatban, cégünknél kétszázan dolgoznak.

A szakma szereplői most mindenesetre abban bíznak: a következő időszakban érdemi mennyiségben tovább emelkedik a belföldi tej-fogyasztás. Arra a felvetésre, hogy miként lehet elmozdítani a hazai tejtermékek, különösen a sajt és vaj értékesítését, Szommer Gábor kiemelte: még mindig magas az import aránya. A versenyképes áron kívül fontos, hogy a vásárlók tudatosan keressék a helyi terméket, ehhez akciókra valamint a sajtkínálat érdemi bővítésére van szükség. Az már kevés, ha egy üzem trappistát, illetve egy-két alapváltozatot gyárt, a megújuláshoz nélkülözhetetlen a technológiai korszerűsítés és a lendületes termékbővítés is.

Félezer tehenet tartanak

Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara somogyi elnöke úgy látja: a 2019-ben életben lépő változással az import tejek vélhetően háttérbe szorulnak, s a megyénkben működő vállalkozásoknál is forgalom-növekedés indít el. A döntéssel tisztul a piac.

– S az áfa-csalás motivációja csökken – mondta Csécsei János, a toponári Kapostáj Zrt. elnöke. – Zimányi telephelyünkön 500 tehenet és szaporulatát tartjuk, naponta nagyjából 14 ezer liter tejet szállítanak el. A tej felvásárlási ára időről időre hullámzik, pillanatnyilag literenként nagyjából 97-98 forint, míg néhány éve 67 forint volt a mélypont. A mostani összeg, amit kapunk az áruért, az nagyjából fedezi a termelési költségeket.

Csécsei János szerint a jövedelmezőséget a mindenkori állami támogatás mértéke határozza meg. A tejnél ez – kilónként – 5,69 forint, míg a tehenek után – egyedenként – 105 ezer forintra számíthatnak a gazdálkodók, s ezen felül állatjóléti támogatást is kapnak.