Extra eredményekkel büszkélkednek a zimányi gazdaságban

Bőven volt idő megszokni a 365 napos üzemmódot – mondta Nagy Imre, a Kapostáj Zrt. telepvezetője. – Télen, nyáron, húsvétkor és karácsonykor éppúgy van munka, mint szilveszterkor: épp 33 éve dolgozom a zimányi gazdaságban, ahol 510 Holsten Frizt és szaporulatát tartjuk. Nálunk évente nagyjából 550 borjú jön világra, legutóbb vasárnap volt ellés. Gyorsaság és tettvágy jellemzi a csapatot: mindenki lelkiismeretesen látja el a feladatát, csak így boldogulunk.

Egyszer használatos védőkabát és nejlon cipővédő: miután átvettük az állattartó telephelyen kötelező felszerelést, egy udvaron caplattunk át. Naponta háromszor van fejés, az első hajnali fél ötkor kezdődik. A telepvezető erről sem hiányzik: hozzáedződött a korai keléshez, óra nélkül ébred. A gépek egyszerre harminckettő tehenet fejnek, a munka reggel kilencig tart, s ezután már a következőt készítik elő. Fejés, trágya eltávolítás és friss almolás: pontosan meghatározott menetrend alapján zajlik a feladat, egyidőben húszan dolgoznak a gazdaságban. A korszerű technológia ugyan megkönnyíti a napi rutint, ám a szakember szerint az állatok szeretete legalább olyan lényeges, mint a szorgalmas, kitartó munka. Óriási a felelősség: csak az állatállomány értéke több mint 500 millió forint.

– Itt nem lehet rögtönözni: minden feladatot gondosan előkészítünk, ám több mint félezer szarvasmarhánál bármelyik pillanatban adódhatnak váratlan helyzetek – jegyezte meg a szakember. – Döntő, hogy szakmailag felkészült legyen a csapat. A nálunk termelt tej teljes egészében extra minőségű, egy tehén naponta átlagosan 36-38 liter tejet ad, de van, amelyiktől 50-60 litert fejünk le. Úgy tartjuk: a kisebb fejlesztés is az ágazat tartós fejlődését alapozza meg: idén már üzembe állítottunk egy száz lóerős traktort, s tavasszal silótér épül, ahol nagy mennyiségű takarmányt helyezhetünk el. Meggyőződésem, hogy van értelme pénzt forgatni a gazdaságba.

Biztonságban a gazdaságok

Az áfacsökkentés következében az év elejétől ugyan olcsóbbá vált a tej, de egyes szakértők szerint a feldolgozók költségei megemelkedtek, s így hamarosan a vásárlók csaknem annyit fizetnek majd a tejért a boltban, amennyit az adómérséklés előtt. Nagy Imre szerint ésszerű döntés volt a forgalmi adócsökkentés, s megérti a fogyasztók aggodalmát, ám időnként a termelők helyzete sem túlságosan egyszerű. Korábban főként a változó felvásárlási árak jelentették a legnagyobb gondot, s így a pénzhiány miatt sok cégnél elmaradtak vagy csúsztak a beruházások.

– Manapság egy liter tejért 100-110 forintot kapnak a gazdák, így a támogatásokkal együtt már gazdaságos lehet a termelés – hangsúlyozta. – A rendelkezésre álló pénz egy részét technológia-bővítésre tanácsos fordítani, az ágazat rohamléptekkel fejlődik. Szerintem csak azok a vállalkozások érezhetik magukat biztonságban, amelyek szakmailag, anyagilag készek a változásra.