Gyanúsan megfejik a tejjel a vásárlókat

A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja a piaci szektort, hogy feltérképezze, torzulhatott-e vagy korlátozódhatott-e a verseny a vizsgált termékkörök kiskereskedelmi piacain vagy az értéklánc más szintjén, illetve felmerülhet más jogsértés, ami versenyfelügyeleti eljárást alapozna meg. Az eljárásban több élelmiszeripari termék árazási gyakorlatát tekintik át, és külön figyelmet fordítanak a hatósági ársapkás termékek helyettesítőire, például egyes tejtermékekre. Többek között a piaci szereplőktől összegyűjtött információk elemzésével tárják fel a drágulás okait, hogy megtehessék a szükséges lépéseket az esetleges versenyproblémák kiküszöbölésére. A vizsgálat kiterjed az élelmiszer-kereskedelmi láncok árazási és értékesítési gyakorlatára, de ezen túl egyedi panaszok és piaci jelzések kivizsgálása is zajlik, jelentették be. Az élelmiszergyártóktól érkező árakat a kiskereskedelemben mindössze tudomásul veszik. Tehát, ahogy a termelői és a feldolgozói árak emelkedtek, úgy nőttek a fogyasztói árak is – felelte érdeklődésünkre Gulyás Árpád, a Csurgó-Coop Zrt. vezérigazgatója. Úgy vélte, a kiskereskedők csak a szokásos árrést tették a termékekre, az infláció végeredménye mégis az áruházakban csapódik le. Az árváltozások többsége már bekövetkezett a tavalyi év harmadik negyedévében, az emelkedés 50 százalékot is kitett a tejtermékeknél, sőt egyes árufajtáknál meg is haladta. Mint például a vaj, ahol 80-90 százalékot is elérte. Emiatt a vidéki boltokban mára csökkent a kereslet, és főként az olcsóbb termékeket keresi az átlagfogyasztó, ami belefér a jövedelmébe. Az ársapkán kívül eső tej esetében is 60-70 százalékos volt az emelkedés. A 2,8-as hatósági áras tej az utóbbi negyedévben viszont hiánytermékké vált, szinte alkalomszerűen tudták beszerezni. 
A szentgáloskéri Agrária Zrt.-nél 360 tehenet tartanak, ezek napi 11 ezer liter tejet adnak. A Tejterméktanács szabja meg az árakat, ebben a kormány által is elismert szakmaközi szervezetben közösen részt vesznek a termelők, a feldolgozók és a kereskedők is, felelte kérdésünkre Pásztohy András vezérigazgató. Az árak kialakítása körül a Tejterméktanácsban zajlanak a nagy csörték, melyek után értékelést és elemzést is tartanak, fűzte hozzá. A somogyi tejtermelők a Tejterméktanács megszabta képlet alapján kötnek szerződést az árra, ami hazánkban így is alacsonyabb, mint más uniós országokban. A mostani helyzetben - a külső és az éghajlati változások hatására is - kényszerpályán mozog az ágazat, ez köti a mezőgazdasági termelőket és a feldolgozókat is. Pásztohy András úgy látja, érthető, hogy tájékozódik a Gazdasági Versenyhivatal, hiszen elég hektikusan alakulnak az árak, de szerinte minden bizonytalan a mostani válságos helyzetben. 
Megkerestük Somogy legnagyobb tejfeldolgozóit, hogy érdeklődjünk náluk az árképzés mikéntjéről, de csak későbbre ígértek tájékoztatást. 
 

Nyúlik az drágulás, mint a tészta

Magyarországon 70 százalékkal drágultak a tésztafélék, míg az EU-s átlag 22 százalék volt az elmúlt évben. Az ár­drágulás azonban így sem elegendő ahhoz, hogy a legkisebb, vidéki tésztaüzemek fenntartását biztosítsa. Ordacsehiben megszűnt a falu tésztaüzeme, azóta nincs termelés a telepen. Az üzemet egy balatoni vállalkozó vette meg, és a gyártósort elszállíttatta. Keresztes Jánosné harminc éven keresztül állította elő az ordacsehi tésztát, azonban 75 évesen a kora miatt abbahagyta. Megkeresésünkre elmondta, éppen jókor szállt ki az üzletből, mert a drága liszt és tojás mellett ráfizetés lenne a működés. A nagy tésztagyártók viszont azt állítják, hogy ők nem emelték az áraikat olyan mértékben, mint amit a statisztika mutat, ám arra nincs semmilyen ráhatásuk, hogy az áruházak polcain milyen árakkal találkozhat a vásárló.