2024.03.04. 06:51
Szemet hunynak, ha rátalálnak a kiskapura az emberek megélhetéséhez
Miközben közmunkásokat alig találni a falvakban, minden somogyi kistelepülésen akad legalább tucatnyi ember, aki megtalálja azt a kiskaput, hogy hivatalosan szociális járadékon él, de mellette elmegy feketén dolgozni. A jelenség általános, ahogyan az is, hogy általában szemet hunynak felette.
Fotónk illusztráció!
Fotó: Lang Róbert
A foglalkoztatást helyettesítő támogatás (fht) az aktív korú, hátrányos munkaerő piaci helyzetben lévő személy ellátása lehet, havi összege 22 800 forint a jogszabály szerint. Ebből azonban nem lehet megélni, viszont egy kistelepülésen majdnem mindenkiről tudják, hogy nem csupán ennyiből él, még ha hivatalosan erre is van bejelentve.
Nálunk is van ilyen, de megmondom őszintén, hogy én nem bolygatom ezt a kérdést, mert miért szúrjak ki ezekkel az emberekkel?
– felelte kérdésünkre Bertók László, Vése polgármestere. – Ha nagyon szigorúan vesszük, akkor nem szabályos, de igazából meg szabályos, mert a szociális járadék mellett be lehetnek jelentve több napra alkalmi munkára. Igazából a jogszabállyal van probléma...
Az alkalmi munkavégzés eseti bejelentéssel működhet, sőt ezt egyszerűsítették, már telefonon is megteheti egy munkaadó, aztán vagy bejelenti a dolgozóját, vagy nem – tartják erről a faluban. Így fordulhat elő, hogy valaki a 22 800 forint szociális járadékot is felveszi, és mellette még keres 200 ezret segédmunkásként, kőműves mellett. Miközben valós probléma, hogy nem találni közmunkást.
– Vannak élethelyzetek, amikor ezek az emberek a megélhetésükért kénytelenek munkát vállalni – mérte fel Kozma László, Vízvár polgármestere. – Nem fogadják el a közmunkát, de meggyőződésem, hogy ezek az emberek dolgozni akarnak, idénymunkára várnak vagy elmennek külföldre dolgozni 8-9 hónapot, és ebből megélnek egész évben.
Aztán hazajönnek, és bejelentkeznek a szociális segélyre.
– A munkanélküli ellátásból kikerülőknek jogosan jár a támogatás, de az fht-s rendszer visszaélésre ad lehetőséget – állítja Nyitrai István, Bőszénfa polgármestere.
Ha ugyanis valaki egy éven belül megszerzi az előírt alkalmi 30 munkanapot, akkor a következő 11 hónapon át is ugyanilyen keretek között dolgozhat.
A bejelentett munkákra pedig a közmunkásbérnél jóval többért mennek el, akár a kétszereséért, háromszorosáért. Társadalmi szinten jó, hogy rengeteg közmunkás kikerült a programból, de minden faluban kapásból találni 8-10 embert, aki él az fth-s lehetőséggel, és mellette feketén dolgozik. Azt, hogy ezt a szociális ellátási formát ellenőrzik-e, arról nincs információm, de jó szándékkal gondolom, hogy igen, mégis sokan élnek így vidéken.
Kicsi a merítés
Vízváron most volt a váltás: február 29-ig működött a tavalyi közmunkaprogram, és március elsejével indul a 2024/25 évi. Örülnek, hogy ugyanazt a létszámot megkapták, mint korábban, 6 közmunkás mellett még egyet hosszú távú programban is foglalkoztatnak. Kozma László polgármester szerint minden évben gond, hogy szakmunkásokat nem lehet foglalkoztatni, csak a 8 általánossal vagy iskolai végzettséggel nem rendelkezőket. A kistelepüléseken minimális a merítési lehetőség, amivel fel tudják tölteni a közmunkáslétszámot. Azzal is számolni kell, hogy a jogszabályok szerint, akit 10 éven át foglalkoztatnak közmunkásként, annak el kell mennie minimum 6 hónapra munkanélküli segélyre vagy az elsődleges munkaerőpiacon kell elhelyezkednie fél évre.
