Tudod, mit jelentik a leggyakrabban használt pénzügyi rövidítések?

Sok olyan banki és pénzügyi fogalommal találkozhat egy hitelfelvétel során az ügyfél, amelynek magyarázatához és értelmezéséhez szakértő segítségre van szükség – a Credipass pénzügyi szakértőinek ez a tapasztalata, hiszen ahhoz, hogy a banki ajánlatokat érdemben össze lehessen hasonlítani, szükség van az alapfogalmak, rövidítések pontos ismeretére. Melyek azok az általános kifejezések, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb kérdés felmerül?

„Általánosságban elmondható, hogy a pénzügyi edukáció, az alapok tisztázása nagyon fontos része a pénzügyi szakértő munkájának.” – mondta el Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője. „Kollégáinkhoz nem csak az aktuális legkedvezőbb lakáshitelajánlatok megtalálásában és összehasonlításában fordulhatnak az ügyfelek, de abban is számíthatnak a szakértőkre, hogy minden pénzügyeiket érintő kérdésre körültekintő és részletes magyarázatot adnak. Így tényleg átlátható lesz a teljes hitelfelvétel folyamata és nem marad kérdés vagy bizonytalanság.” – tette hozzá.

A Credipass szakembereinek tapasztalata szerint, a leggyakrabban ismételt rövidítések között említhető a THM, azaz a teljes hiteldíj mutató, de gyakran felmerül az ügyfelek részéről a JTM mutató értelmezésének kérdése is.

„A THM egy éves százalékban kifejezett mutató, amely meghatározza a hitel teljes díjának arányát a hitel teljes összegéhez képest.” – mondta el a szakember. „A THM a bankok egyes hiteleit teszi összehasonlíthatóvá egy belső kamatláb formájában. Törvényi előírás szerint, a mutató gyakorlatilag minden olyan költséget magában foglal, amelyet a hitel felvételével összefüggésben az ügyfélnek ki kell fizetnie. A bankok az egyes hitelek esetén eltérő mértékű egyszeri, induló költségeket számíthatnak fel. Mivel azonban a THM egyaránt tartalmazza a teljes futamidő alatt fizetendő törlesztőrészleteket és a hitelhez kapcsolódó egyéb, a banknak fizetendő költségeket, jó összehasonlítási alapot jelent az egyes bankok különböző termékei és ajánlatai között.”

Azt is fontos tudni, hogy a pontos THM értéket csak a konkrét futamidő és hitelösszeg ismeretében lehet meghatározni, ezért a bankok a hirdetéseikben a törvényben meghatározott összegre és futamidőre adják meg a THM értékét (az ún. referencia THM-et). És mi a helyzet a szintén sokat emlegetett JTM-mel, azaz a Jövedelemarányos Törlesztési Mutatóval?

„A JTM az egyik olyan adósságfék szabály, amellyel fontos, hogy tisztában legyünk – ez mutatja meg ugyanis az ügyfelek szinte leggyakrabban felmerülő kérdésére a választ: nevezetesen, hogy a hiteligénylő jövedelmének maximálisan mekkora része fordítható a törlesztésre.” – mondta el Fülöp Krisztián. „A szabály célja a túlzott eladósodás kockázatának csökkentése a hitelfelvevőknél, a mutató maximális mértékét pedig mindig a jegybank határozza meg. Ez 2023 nyara óta egyébként szigorodott: az említett dátumtól kezdve a jövedelmi szintet 500 ezer forintról 600 ezerre emelte meg a fogyasztási hitelek és jelzáloghitelek esetében. Így a mostani szabály szerint, ha az igénylő havi nettó jövedelme 600 ezer forintnál alacsonyabb, akkor annak legfeljebb 50 százaléka fordítható a hitel törlesztésére, míg a 600 ezer forint, vagy afeletti jövedelemnél 60 százalék ez a határ.” – tette hozzá a szakértő.

Ha a JTM-ről beszélünk, akkor meg kell említenünk a másik adósságfék szabályt, a HFM-et, azaz a Hitelfedezeti Mutató fogalmát is: ez határozza meg, hogy a kölcsön fedezeteként felajánlott vagyon hitelbírálatkor megállapított forgalmi értékének, maximum hány százaléka lehet a felvehető kölcsön. A HFM a fedezetek értékének arányában korlátozza azt, hogy mekkora összegű hitelt kaphat az ügyfél.

 A KHR, azaz a Központi Hitelinformációs Rendszer kapcsán is sok a kérdés az ügyfelek részéről a Credipass szakértői szerint: mi is pontosan a KHR? És minden esetben rossz, ha szerepelünk a „KHR listán”? Nos, a KHR fő feladata kezelni és tárolni a felvett hitelekkel kapcsolatos, banktitoknak minősülő adatokat és ezekről az arra jogosultaknak információkat szolgáltatni. Ehhez az adatbázishoz minden bank hozzáfér, illetve kötelezően továbbítja is ide a magánszemélyek és vállalkozások által felvett hitelekről a legfontosabb információkat. A KHR lényegében tehát azt a listát jelenti, ahol minden hitellel, tartozással kapcsolatos adatunk megtalálható. Amint a bankunk kibocsát részünkre egy hitelkártyát, vagy felvesszük az egyetemi évek alatt a diákhitelt, felkerülünk a listára, de ahogy a szakértő elmondta: ez nem kizárólag a negatív adóslistát jelenti (azaz a régi nevén BAR listát). Hiszen ide nem csak azok kerülnek be, akiknél fizetési mulasztás áll fenn. Ezeknek akkor van jelentősége, ha újabb hiteligénnyel fordul az ügyfél a bankokhoz, hiszen ilyen esetben a pénzintézet a hitelbírálat során vizsgálja, hogy maximálisan mekkora törlesztőrészletet bír el az igénylő jövedelme. Ehhez pedig elengedhetetlen tudniuk, hogy milyen, már meglévő hitelekkel rendelkezik.

A befektetések, bankbetétek és állampapírok világában további nagyon fontos és gyakran felmerülő rövidítés az EBKM. Ahogy a THM a hiteleknél, úgy az EBKM (vagyis teljes nevén az Egységesített Betéti Kamatláb Mutató) a bankbetéteknél, megtakarítási termékeknél biztosítja az összehasonlíthatóságot – azaz évesített betéti kamatra „fordítja le”, hogy milyen hozammal jár az adott termék. Ezzel a számmal fejezhető ki százalékosan, hogy mennyi lesz a nyereség abban az esetben, ha lekötött betétbe tesszük a pénzünket. Ez, valamint a THM mutató is nagyon hasznos, hiszen segíti az ügyfeleket abban, hogy könnyebben tudják eldönteni, melyik termékkel járnak a legjobban. Természetesen ezt a folyamatot tovább lehet egyszerűsíteni egy pénzügyi szakértővel, aki eligazít és irányt mutat ezen szabályok, mutatók és rövidítések útvesztőjében. További pénzügyi fogalmak és kifejezések magyarázata a Credipass Pénzügyi Fogalomtár olvasható.