Digitális fordulatra van szükség a közoktatásban

– Az az érzésünk, mintha az iskola a XIX. században maradt volna, és behívjuk oda a gyerekeket tanulni a XXI. századból – mondta az egyik előadó, Fegyverneki Gergő, magyar és média szakos tanár, digitális pedagógia szakértő. – A modern készségek fejlesztésének be kellene ágyazódnia az oktatásba. Digitális technológia, kreativitás, innováció – ezeket a készségeknek a fiatalok jó hasznát veszik majd az egyetemi tanulmányaik során, és még inkább a munkaerőpiacon. Én magyartanár vagyok, és azon túl, hogy megtanítom, mit írt Kölcsey és Kazinczy, beágyazom a tantárgyi képzésbe a digitális eszközök használatát. Egyre több tanár ismeri fel, hogy ma már ezt várja el a világ. Vannak, akik át tudnak állni erre a szemléletre, mások kevésbé, ezért több pedagógus képzésére volna szükség.

Fegyverneki Gergő szerint nem kellenek drága eszközök és milliárdos beruházások: a legegyszerűbb az, ami kéznél van.

– Külföldön már azt láthatjuk, hogy sok tanár még át sem állt a digitális táblák használatára, már le is járt az idejük – fűzte hozzá a szakértő. – A gyerek nem tudja hazavinni a digitális táblát, de az okostelefon ott van a kezében, ami a világegyetemet megnyitja előtte. A telefonokat játékra, facebookozásra használják, de nem tudják, hogy vannak ingyenes applikációk, amelyek segíthetik őket a tanulásban, a periódusos rendszer használatától a nyelvtanulásig. Nagyon sok gyermeknél alap, hogy van okostelefonja, de még ennél is fontosabb a tanár innovációs hajlama. Gyakran csak kifogás, hogy nincs elég technikai eszköz. Én tanítottam hátrányos helyzetű gyermekek tanodájában, csak egy viharvert laptopunk volt, mégis tudtuk használni.

Sok módon lehet egy tanár korszerű és kreatív, tartja Fegyverneki Gergő. Szerinte a digitális átállásban fontos a pedagógusok alulról jövő kezdeményezése és igénye, mert ez hatékonyabb, mintha fentről erőltetnék rájuk a fordulatot.

A következő három évben még 900 tankönyv készülhet majd el, és ezek digitális változata is, a közismeretieken kívül főként a nemzetiségi oktatás és a sajátos nevelési igényű gyermekek számára, jelentette be előadásában Sipos Imre, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója. A tankönyveket és az interaktív alkalmazásokat a Nemzeti Köznevelési Portálon keresztül hozzáférhetővé tették, de azon még dolgozni kell, hogy virtuális élmények ilyen módon legyenek elérhetőek. Hozzátette: a portált érték kritikák, hogy bonyolult, ezért átláthatóvá tennék. Sipos Imre szerint rengeteg kérdést felvet a digitális átállás. Egy valódi könyvbe firkálhat a diák, de ha egy digitális tankönyvet a tanár utólag tovább szerkeszt, azért a kiadó nem vállalhat felelősséget. Ezt a kérdést jogilag is rendezni kell. Ám fontos az előrelépés, mert ha a NAT életbe lép, könnyebb a digitális tankönyveket hozzáigazítani majd az új elvárásokhoz.

Fejlesztések várhatók a közoktatásban a tankerületben is

A Klebelsberg kollégiumban 2003-ban még csak négy számítógép volt a gazdasági osztályon, ma már 130 számítógép áll a gyermekek rendelkezésére, mondta köszöntőjében Giber Vilmos igazgató. Csiba Ágota, a Kaposvári Szakképzési Centrum főigazgatója hangsúlyozta: stratégiai kérdés a digitalizáció minél szélesebb körű elterjesztése a közoktatásban, ezt kiemelt feladatként kezelik. A Kaposvári Tankerületi Központ igazgatója, Stickel Péter arról számolt be, hogy három milliárd forintos támogatás érkezik a tankerület 17 intézményéhez, amelyből 25 helyszínen hajtanak végre infrastrukturális fejlesztéseket. Ezen kívül 1,5 milliárd forintos módszertani fejlesztésekre is pályáztak. Az országban 45 milliárdos fejlesztés lesz a köznevelésben, amelyet eszközbeszerzésre, hálózatbővítésre, digitális tananyagokra, és a pedagógusok módszertani képzésére fordítanak.