Lélegzetelállító képet készített a kaposvári asztrofotós

– Sokan keresik tavasszal a Tejutat és bizony aki elsőként látja lehet, hogy csalódik, mert nem fényes – írta Facebook-oldalán Schmall Rafael kaposvári asztrofotós. – A tavaszi Tejút lassan felfekszik a nyugati horizontra. Galaxisunkban mi is benne vagyunk és emiatt egy sávként látjuk az egészet. Nyaranta dél fele eltekintve pont a Tejút centrumát látjuk, míg télen és tavasszal pont kifele nézünk a csillagvárosunkból.

A 360 fokos panorámafotón ívként jelenik meg a Tejút, déltől egészen északnyugatig húzódva. – A kép közepén az éjszakai égbolt legfényesebb csillaga látható, a Szíriusz, a legfényesebb, vagy mégsem? – tette fel a kérdést Schmall Rafael. – A kép baloldalán van nála fényesebb objektum is, ami azonban nem csillag, hanem a Jupiter, mely a tavaszi éjszakák vándora jelenleg is. Északnyugaton Kaposvár fénye tarkít bele a sötét éjszakába, míg a halvány sáv, mely második ívként jelentkezik, az nem más mint az Állatövi fény sávja, mely csak a legsötétebb égboltok alól észlelhető.

A felvételt amúgy negyven állóképből készítette a kaposvári asztrofotós.

A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. Mai becslések alapján 100-400 milliárd csillag található benne. A Földről két spirálkarját, az Orion- és Nyilas-kart látjuk. Tudományos becslés szerint a Tejútrendszerben legalább 100 milliárd bolygó található. Továbbá számítások szerint a Tejútrendszerben van 10 milliárd fehér törpe, egymilliárd neutroncsillag, és 100 millió fekete lyuk is.

A Tejútrendszernek a Földről látható része a Tejút. Ez lényegében egy halvány, felhőszerű sáv, amely az egész éjszakai égbolton áthúzódik, és ott figyelhető jól meg, ahol tiszta a levegő, kicsi a páratartalom és a fényszennyezés. Azért tűnik számunkra sávnak, mert galaxisunk korong alakú, és mi az egyik kar belsejében vagyunk, ezért a korongra merőlegesen kevés csillagot látunk, a korong síkjának irányában sokat.