A sürgős ellátás mindenáron kell, de nem mindenképpen jár

Ha állapotunk olyan rosszra fordul, hogy azonnali segítség szükségességét érezzük, elmegyünk a kórházba. Este vagy hétvégén pedig, ahogy a köznyelv hívja, bemegyünk a sürgősségire. Mindenki a saját baját érzi a legnagyobbnak, ez valahol természetes is, így beérve sokszor morognak a hosszabb várakozási idő miatt. Pedig ez sem véletlen, egy jól működő egészségügyi rendszer szerint sorolják be és kezelik a betegeket.

– A kaposvári kórház sürgősségi osztályán is a 2013-tól a Magyar Sürgősségi TriÁzs Rendszert (MSTR) használjuk, amely a kanadai triage rendszer (CTAS) adapált változata. E rendszer alapján soroljuk be a betegeket kategóriákba, attól függően, hogy mennyire súlyos az állapotuk. – kezdi Varga Csaba osztályvezető főorvos. – Ez a közhiedelemmel ellentétben nem csupán szemrevételezéssel történik, hanem kollégáim alaposan kikérdezik a beteget állapotáról, és a kapott információk alapján sorolják valamelyik triage csoportba. Ez egy ötfokozatú skála, ahol az egyes az azonnal kezelendő, kritikus állapotú beteg, míg az ötös csoportba kerülnek a halasztható ellátást igénylő, nem vagy kevésbé súlyos esetek. A besorolás aztán az ellátás idejét is meghatározza. Így fordulhat elő, hogy egy később érkező beteg előbb kerül sorra, mert állapota gyorsabb beavatkozást igényel. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a legtöbb beteget a besorolásához tartozó időnél hamarabb meg tudunk vizsgálni és el tudunk látni.

Aki járt már a kaposvári sürgősségin, azt tudja, nagyon sok beteg megfordul ott nap mint nap. Vannak akik csendben üldögélnek és várják sorsuk jobbra fordulását, míg mások a várakozást sokkal nehezebben viselik. Az osztályvezető főorvos szerint a betegek motivációja többféle lehet, mikor úgy döntenek a sürgősségi ellátórendszert veszik igénybe.

– A nyilvánvalóan sürgős – egyes, kettes illetve hármas triage csoportba – sorolt betegeken túl, nagy számban érkeznek még kliensek az osztályra. Évek óta vizsgáljuk ennek okát, és próbáljuk csökkenteni ezt a számot. Míg például az orvosi alapellátás a társadalombiztosítási rendszerhez, vagyis annak díjának megfizetéséhez kötött, addig a sürgősségi ellátás alanyi jogon jár. Ez is lehet egy oka annak, hogy sokan hozzánk fordulnak akkor is, ha állapotuk nem igényel azonnali beavatkozást. De előfordul, hogy valaki egy adott vizsgálatra kapott előjegyzését szeretné úgy lerövidíteni, hogy azt a mi osztályunkon a sürgősségi ellátás keretében megkapja. Ez nem az a cél, amiért az osztály működik. – mondta Varga Csaba. – Több ország sürgősségi ellátásával összehasonlítva, Magyarországon a nem sürgős ellátást igénylő betegek száma nagyobb mint máshol. De nagyon sok összetevője van annak, hogy hazánkban ez miért alakult így.

Jogosnak tűnik az érvelés, hogy a súlyosabb beteg hamarabb kapjon ellátást, mint az, akinek az állapota nem igényel azonnali beavatkozást. A kórházak megtesznek mindent, hogy tisztán egészségügyi alapon kezeljék és osztályozzák a betegek állapotát. De felmerül annak kérdése is, hogy mit tehet maga beteg azért, hogy ott és azt az ellátást kapja, amit állapota indokol.

– Egy jóval egészségtudatosabb magatartásra volna szükségünk. Ebben az egészségügyi rendszernek és a médiumoknak is nagy felelősségük van. Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet és támogatást kaptak a sürgősségi osztályok országszerte, ami örvendetes, de van még mit tenni. Indult már kezdeményezés a „Miért kell várni?” című oktatófilm elkészítésére is, ami tájékoztatást ad mindenki számára, hogy érthetővé váljon, milyen elvek, szabályok mentén dolgozunk. A Sürgősségi osztályos diszpécser és Akut Alapellátási egység a törvényi szabályozásnak megfelelően elindult, hamarosan ennek hasznáról is lesznek további tapasztalataink. – érvel a lehetőségekről és eredményekről az osztályvezető főorvos.

Megnyugtató látni, hogy az ápolók és orvosok türelme sokszor végtelennek hat. A betegekkel kedvesen beszélnek, mintha kifejezetten tanulták volna, hogyan nyugtassanak meg ijedt, vagy épp feldúlt embereket.

– Nem volt még nálunk kommunikációs képzés, de ha sikerül, olyan szakembereket alkalmazunk, akik empatikusak és személyiségük is pozitív. Osztályunkon több helyen táblákkal hívjuk fel a figyelmet az ellátás sajátosságaira, a várható várakozási időkre, és minden olyan információt igyekszünk átadni, ami az esetleges várakozás okát magyarázza. Ezzel is elősegítjük, hogy a sürgősségi osztály hatalmas logisztikai feladatait, melyet a betegellátás jelent, könnyebben meg tudjuk oldani. – magyarázza Varga Csaba.

A világban több osztályozási rendszert is használnak Varga Csaba főorvos elmondása szerint. A kanadai mellett az angol és ausztrál, valamint az amerikai triage rendszert is több ország alkalmazza. Nagyon sok szempont miatt került anno a választás a jelenlegire nálunk, mint amilyen például az öt fokozatú besorolás, illetve a rövidebb várakozási, ellátási idő. Ez most már kötelező is a 44/2018-as EMMI rendeletnek megfelelően, de a triázs irányelv megjelenés-, a számítógépes verzió pedig a végső fejlesztés alatt áll.

Képünk illusztráció! Forrás: Shutterstock