Ordacsehi múltját tárják fel a régi családi történetek

Ordacsehiben született és élt 42 éves koráig, majd elköltözött előbb Balatonboglárra, végül a férjével Szőlőskislakra. Az Ordacsehiről szóló írását az utókornak szánta, hogy minél többen ismerjék meg a falut. A szülei sokat meséltek a régi időkről, a történeteiket igyekezett hűen visszaadni. A szülei cselédek voltak, édesapja Jankovich gróf csikósaként került a Szőlőskislakhoz közeli Rózsapusztára. A házaspár 1930 tájékán visszatért Ordacsehibe, ami akkor még Balatoncsehi volt. Ordacsehi Orda vitézről, a berek ordas farkasairól vagy Koppány csordáiról kapta a nevét.

Zádori Ferencné édesapja 1945-ig foglalkozott a lovakkal, majd földet kapott, és előbb azon gazdálkodott, aztán téesztag lett, édesanyja háztartásbeliként otthon dolgozott. Négy lányuk született. – Máig őrzöm édesapám ostorát, és sok faragott tárgyat, amiket csikósként készített – mutatta az erről szóló fotókat a 77 éves asszony. – A télen fogtam bele a könyvírásba, gyűjtöttem az anyagot az interneten, de felhasználtam levéltári dokumentumokat is.

Megtalálta az ordacsehi papok feljegyzéseit, valamint a kistérségről szóló információkat is beépítette a munkájába. Így esik szó a műben a Fonyód és Ordacsehi között húzódó berek csodálatos világáról, ahol a pásztor néha csónakon állva hajtotta a marhákat. Dégi Zoltán könyvtáros sokat foglalkozott a falu régi dolgaival, tőle is közölt írást. Zádori Ferencné sok olyan információt talált a felhasznált dokumentumokban, melyek számára is újak voltak. Nagy segítséget kapott Horváth Iván balatonboglári történésztől, Horváth Gyulától, Ordacsehi polgármesterétől és a Balatonboglári Városi Könyvtár kollektívájától.

A 101 oldalas helytörténeti könyvet egy siófoki könyvkötő kötötte be. Az írás felkerül majd az ordacsehi polgármesteri hivatal internetes honlapjára. A nyugdíjas hölgy azt reméli, hogy sok érdeklődő megnézheti majd ott, és más somogyi falvakban is követik a példáját, megörökítik szülőhelyük történetét.