Rásegítenek az ívásra

Az anyahalak kiválogatásával kezdődött meg a szaporítási munka a Buzsák mellett található ciframalmi tónál. Külön tették a tejes és ikrás halakat egy füves aljú, sekély vizű telelőbe. A napokban közel száz anyahalból fejik le az ikrákat. 

– Egy-két hétig a keltetőházban inkubálódnak az ikrák, négy hét után pedig elérik a 2–3 centiméteres méretet – mondta el Fodor Ferenc, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. haltermelési igazgatója. Az apró halakat azután kihelyezik a kisebb tavakba, ahol nagyon fontos, hogy kellő mennyiségű táplálékuk legyen. – Fiatalkorukban roppant falánkok, s ha nincs elég plankton, elkezdik egymást megenni, akár meg is feleződhet az állomány, ezért a későbbiekben a Balatonba is szétszórtan helyezzük ki a halakat – avatott be a részletekbe a halászati szakember. 

A tervek szerint április közepén a partról, valamint motoros csónakokkal, a horgászok segítségével a nádasok környékére helyezik majd ki az előnevelt halakat. – Azért van szükség a csuka mesterséges megtermékenyítésére, mert a Balatonban kevés az ivási terület, valamint az apró táplálék, amelyre szükségük van pár hetes korukban, a szaporítással próbáljuk bővíteni az állományt – jegyezte meg Fodor Ferenc. 

A csuka a horgászok egyik legkedveltebb halfaja, nagyon heves kapást csinál. Húsa rendkívül gazdag fehérjében, de fogyasztásakor oda kell figyelni, mert nagyon szálkás. A ragadozóhal egyébként őshonos a Balatonban, a part menti nádasokban rejtőzködő életet él. 

A csuka után megkezdődik március utolsó hetében a balin, a kősüllő, majd a ponty, a compó és a harcsa szaporítása. Az előnevelt csukák az őszre meghaladják a 30 cm-es hosszt, jövőre pedig már fogható halakká cseperednek. – Évről évre azt tapasztaljuk, hogy az előnevelt méretű csukák jól megmaradnak a Balatonban és biztosítják a helyi állomány fennmaradását – összegzett Fodor Ferenc. 
 

Fotók: Németh L.