Mértékletesség és önfegyelem a Balaton fejlesztésének kulcsa a képviselő szerint

– Milyen fejlesztéseket tartana szükségesnek a választókerületben? 
– Ez egy aprófalvas és vidékies térség; a célunk az, hogy vidéken élni ne kihívás legyen, hanem lehetőség. Az elmúlt években mindig nagy hangsúlyt fektettem a fogadóórákra, ugyanígy a polgármesterekkel, civil szervezetekkel és vállalkozókkal történő rendszeres kapcsolattartásra. Így, két ciklussal a hátam mögött mondhatom azt, hogy a fejlesztési célok ismertek. Ezek megvalósítására az elmúlt években több kormányzati fejlesztési program indult, ilyen a Vidékfejlesztési Program, a Területfejlesztési Operatív Program, vagy éppen a Magyar Falu Program. 

– Melyek azok a területek, amelyeket előtérbe helyezne? 
– A térségünk számára az infrastruktúra továbbfejlesztése lenne nagyon fontos. Az elmúlt két ciklus során mintegy 150 milliárd forintból 258 kilométer út újult meg. Szép számmal épültek kerékpárutak is, de a szennyvíz-, csapadékvíz-elvezetésben is sokat léptünk előre. Ám még mindig vannak útjaink, amelyeket szeretnénk felújítani, szennyvíz tekintetében is vannak agglomerációk, amelyek esetében ezt a hiányt pótolni kell. Ezek jogos igények a helybéliek részéről. Jogos igény a siófoki uszoda megépítése is. 

– Melyek térségeket kellene leginkább fejleszteni? 
– A szennyvízcsatorna kiépítésére leginkább a Nagyberény-Som, a Lulla-Pusztaszemes-Kereki-Bálványos, Tab és Igal környéki agglomerációk esetében, az agglomerációkon kívül pedig a Siófok-Sóstói városrészben, vagy Nyim esetében is rendkívül nagy szükség van. Bízom benne, hogy végre megérkeznek a nekünk ígért, nekünk járó uniós források, amelyekből megkezdhetjük a beruházásokat. 

– A népességfogyást meg lehez állítani? 
– Az elmúlt években számos olyan intézkedés történt – említhetném itt a Magyar Falu Programot, a falusi csokot, vagy az Európában is egyedülálló családtámogatási rendszert – amelyek nálunk Somogy megyében is kézzelfogható eredményeket mutattak. Nem csak a gazdaságot élénkítették, hanem a megélhetést javították, ezáltal sok településen már nem népességfogyásról, hanem bővülésről beszélhetünk. A közelmúltban adtunk át egy csapadékvíz-elvezető beruházást Nyimben, ahol a polgármester beszámolt arról, hogy míg néhány éve 280–290 voltak, most közel 350-en élnek a településen. 

– Mit lehetne tenni azért, hogy a térség és Somogy vonzerejét megtartsuk, növeljük? 
– Hiszek abban, hogy Somogy vármegye erőssége az agrárium és a turizmus. A turizmusra szolgáltatásokat, a mező- és erdőgazdaságra pedig olyan feldolgozóipari tevékenységeket építhetünk, amelyek az elvándorlást fékezhetik, megállíthatják vagy meg is fordíthatják. Ezt a célt szolgálják a megyében sikeresen megvalósított ipari park projektek is. Somogyban az elmúlt években 11 ilyen projekt kapott zöld lámpát, nagy szívfájdalmam, hogy egyedül Siófok adta vissza az erre odaítélt támogatást, 575 millió forintot. Kitörési pont lehet a közelmúltban licitre meghirdetett taszári légibázis is, amelynek hasznosítása már régóta várat magára. Bízom benne, hogy a jövőben olyan fejlesztések helyszíne lehet a szóban forgó terület, amely az egész térség számára is új távlatokat nyithat. 

– Van érdeklődő a reptérre? 
– Információim szerint vannak érdeklődők és már nyilvános helyszínbejárásokra is sor került. Túl azon, hogy nagyon drukkolok Taszárnak, a nyílt licitet is örömmel nyugtáztam, ahogyan azt is, hogy a kormánydöntés szerint kereskedelmi, ipari és logisztikai célú hasznosítás történhet a területen. A nyílt licit azért jó, mert transzparens, így senki nem beszélhet semmiféle háttér megegyezésről. Az lesz a vevő, aki a legjobb ajánlatot teszi és a legjobb fejlesztési koncepciót mutatja be. A taszári reptér egyedülálló fejlesztési lehetőségeket nyújthat országos szinten. 

– A választókerület legnagyobb települése Siófok. Mely irányban kellene fejlődnie a városnak? 
– Siófok a választókerület székhelye, a megye második legnagyobb városa. Ipari, turisztikai, kulturális dominanciája megkérdőjelezhetetlen. Ha Siófok dinamikusan fejlődik, a vonzáskörzetére is jó hatással van, a város húzza magával a térséget. Ha a fejlődés lelassul, azt a város környezete is megérzi. Fontos, egy jól tervezett városfejlesztési stratégia tervszerű végrehajtása. Éppen ezért rendkívül fontosnak tartom, hogy folyamatosan egyeztessek a városvezetéssel. 2019 óta rendszeresen találkozunk Lengyel Róbert polgármesterrel, akivel politikailag nem mindenben értünk egyet ugyan, de a lényeg, hogy a kölcsönös nyitottság és tisztelet megvan közöttünk. 

Megújul az építésügy a tó partján

Éppen átalakítás alatt áll az építésügy, amelyhez a tóparti polgármesterek javaslatait Witzmann Mihály gyűjtötte össze Lázár János építési és beruházási miniszter számára. 

– Az általuk elmondottak alapján sikerült egy komplex anyagot összeállítani, amelyet már továbbítottam a tárcavezetőnek – mondta az országgyűlési képviselő. Nem csak örömmel, de nagy lelkesedéssel és kellő nyitottsággal fogadtuk az anyagot. Az építési engedélyezési eljárások, az ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó közműfejlesztések, a balatoni „bódék” szabályozásával kapcsolatos felvetések mellett a mederkotrásról, a partvédműről, a nádkataszter felülvizsgálatáról, vagy akár a stégek elhelyezésének kérdéseiről is hasznos és életszerű javaslatokat fogalmaztak meg a balatoni településvezetők, amelyet ezúton is köszönök nekik – mondta a képviselő. 

A tettek beszéljenek a Balatonért

– A Balaton egyedülálló természeti kincsünk, ezért kellő higgadtsággal és önfegyelemmel kell gondolkodni fejlesztésekről, amelyek a szavak helyett jó, ha tettekben is megnyilvánulnak – mondta Witzmann Mihály. 

– Világosan látszik, hogy mindig vannak olyanok, akik pusztán politikai haszonszerzésből, vagy egy kis hírnévszerzés reményében igyekeznek a Balatont eszközként felhasználni saját karrierjük építésére, s próbálják rossz színben feltüntetni a fejlesztéseket – hangsúlyozta. – Sokszor elmondtam, hogy a Balaton fejlesztését támogatni kell, mert a térség gazdaságának erősítése, munkahelyek teremtése és a minőségi szolgáltatások bővítése közös érdek. Ám ezeknek a fejlesztéseknek arányosnak, tájba illeszkedőnek, környezetbarátnak, s nem utolsósorban széles körben elfogadottnak kell lenniük.