Rálelt a föld nyomára a magyar népművészetben

Négy éve költözött haza Siófokra Ausztráliából Papp Éva geofizikus, aki azóta sem pihen, hiszen konferenciákon vesz részt és új kutatásba is kezdett. Régi szerelemmel találtak egymásra, a magyar népművészettel, amely fiatal korától kezdve közel állt a szívéhez. 
– Miután hazaköltöztem, örömmel tapasztaltam, hogy az egész népművészeti mozgalom mennyit fejlődött. Régen még furának számítottam a népviseleti ruhámban, most már nagyon sok gyerek foglalkozik hagyományápolással. Több száz zenekar van, táncházak mindenütt, a népi képzőművészet ágai is élnek és virulnak, szerintem ez nagyon jó. A siófoki geofizikus figyelme mostanság a népművészetben található szimbólumokra fókuszál. 

A napszimbólumok eredete

– A napszimbólumok eredetét kutattam, így kapcsolódnak a földtudományok a magyar népművészettel. Bebizonyítottam, hogy a nap saját pályáján való mozgása során sugaraival hozza létre ezeket a formákat, ami a magyar népművészetben rengeteg helyen fellelhető. Ezt ki is számoltam, egy diákkal programot írtunk rá. Rendkívül fontos ez az üzenet, az, hogy a népművészetünkben található szimbólumok valódi, tudományosan is leírható természeti eredettel rendelkeznek. Azzal, hogy a népművészetet átadjuk gyermekeinknek, megtanítjuk nekik a tárgyak eredetét, hagyományos készítési módját, ősi díszítését, az ősi jelnyelvet, azzal igazi tudást közvetítünk még akkor is, ha csak gyönyörködünk benne – fogalmazott Papp Éva. Hozzátette: éppen ezért tartja fontosnak, hogy a népművészetet a lehető legtöbb helyen és módon adják tovább a felnövekvő generációknak. Természetesen a talajjal kapcsolatos témák sem kerülik el Éva figyelmét, így a termőtalaj okos, fenntartható használata sem. Ezzel kapcsolatban is azt véli, hogy a generációk alatt felhalmozott népi tudás a kulcs. 

Hozzátette: olyan szeretettel kell bánni az anyafölddel, ahogy az ember édesanyjával is teszi. 
 

Az épülő gyárak mindig nyomot hagynak a talajban

A felgyorsult iparosodás miatt egyre nagyobb figyelem irányul a talaj megóvására. – A földtudományok szakértőjeként nem a politikai időskálán gondolkodom, hiszen a földtudományok évmilliókról szólnak. Amikor folyamatokról beszélek és egymillió évről van szó, az a földtudományban rövid időnek számít, az emberi civilizáció számára viszont egy beláthatatlanul hosszú idő. Meg lehet találni évmilliók eltelte után is a nehezen belátható régmúlt nyomait – magyarázta az Ausztráliában is elismert siófoki kutató. A geológusok a kőzetekben izotópok, nyomelemek, zárványok segítségével rengeteg kémiai folyamatot utólag be tudnak azonosítani. Nem történhet olyan folyamat a felszínen, aminek ne maradna nyoma a talajban. 

– Amikor gyárakat építünk, vegyi anyagokat is hozunk ide és minden elővigyázatosság ellenére még olyan technológiai folyamat nem volt, ahol ne lett volna gond, ne történtek volna gyártási problémák. Ezek nyoma ottmarad a talajban, a talajvízben – osztotta meg aggályait. Városok környékén már találtak mérgező anyagokat a talajvízben, aminek mennyiségéről lehet ugyan vitatkozni, de arról nem, hogy nyomuk marad az ilyen gyáraknak a természetben – vélekedett Papp Éva. Hozzátette: a gazdasági folyamatokat az ember viszonylag könnyen és hatásosan befolyásolhatja, viszont ha tönkretesszük a termőtalaj minőségét, a talajvízkészleteinket, azt később még csillagászati összegekért sem tudjuk tökéletesen helyreállítani.