A mai fiatalok nem lázadnak, de magányosak

Amikor a fiatalokról beszélünk, hajlamosak vagyunk sztereotípiákban gondolkodni, állította Kiss-Kozma Georgina, a Mathias Corvinus Collegiumaz (MCC) Ifjúságkutató Intézetének kutatótanára, aki az MCC kaposvári műhelyében tartott előadást. Ennek a szemléletnek van alapja, hiszen már a több mint 2000 éves történetírások is azt bizonyítják, hogy az idősebbek így gondoltak az új generációkra. Manapság több állítással illetik a fiatalokat: nem tudnak az online eszközeik nélkül élni, magányosak, passzívak és nem akarnak felnőni. Ezek a jelenségek általában összefüggnek egymással, és azt is érdemes megvizsgálni, mennyire aktivizálja őket a közélet, és mennyire érdekli a politika.    

– A mai fiatalok digitális bennszülöttek, nehéz őket meghatározni úgy, hogy a digitális eszközhasználatra ne térnénk ki – mondta a kutatótanár. –A kutatásaink megerősítették, hogy körükben majdnem teljes a lefedettség az okoseszközök használatnak terén, de annyira árnyalható a kép, hogy ma már idősebb generációk tagjai is „huzalozottak”. A magányosság világméretű probléma, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az elmagányosodás az egyik legfenyegetőbb világjárvány. A mi kutatásaink arra az eredményre jutottak, hogy a magyar fiatalok egyötöde szenved az egyedüllét problémáitól. 

A lázadó fiatalok mítoszát meg kell dönteni, mert ha az elmúlt két évtizedet nézzük, a fiatalokat inkább nem érdekli a politika, ehelyett hajlamosak elfogadni a szüleik politikai véleményét: se a politika, se a szüleik generációja ellen nem lázadnak. 

– A Pán Péter jelenség él, vagyis a fiatalok nem akarnak felnőni, sok fontos életesemény, aminek meg kéne történni a felnőtté váláshoz elmarad náluk – mondta Kiss-Kozma Georgina. – Tovább maradnak az iskolapadban, később kerülnek be a munkahelyekre, később hagyják el a szülői fészket, a mamahotelt, és a saját egzisztencia kialakításának útjára is később lépnek. Annak ellenére, hogy a kutatásaink alapján a mai fiatalok vágynak a családra, az önálló életre. Ha megkérdezzük őket, hogy 2050-re hol látják magukat, túlnyomó többségük szerint házasságban élnek, gyermekeik lesznek és saját ingatlanban laknak. Fel akarnak nőni, de annyit változott a világ, hogy ezt egyre később tudják megtenni... 

Gyakorlati segítséget is tudnak nyújtani 

Az MCC Ifjúságkutató Intézetében tudományos igényű munkát folytatnak, ebben legtöbbször empirikus kutatások alapján igyekeznek a fiatalokat minél jobban megismerni, foglalta össze Kiss-Kozma Georgina. A másik fontos céljuk az, hogy a kutatási eredményeiket minél szélesebb körben tudják megismertetni a közönséggel. A kutatásvezető szerint gyakorlati segítséget is nyújtanak, mert dolgozik egy kollégájuk, aki hasznos tanácsokkal is ellátja a szülőket, ha hozzájuk fordulnak.