Háromszáz feketemunkás gondozza az ősborókást

Több tízhektárnyi védett területet tart karban a kétszáz anyabirka és a 147 bárány. A Drávaszentes és az ősborókás közötti 17 kilométeres utat lábon, több óra alatt tették meg az állatok. 

– hangsúlyozta Csór Sándor, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság drávai kerületvezetője. 1974-ben nyilvánították védetté az ősborókást, amely a mai napig fontos és különleges élőhely.

 Az idők során azonban beerdősült ez a terület, mert az állattartás megszűnt a környéken. A területen 2000-ben tűz ütött ki, és akkor az ősborókás jelentős része leégett. Egy évvel később a nemzeti park elkezdett foglalkozni az állatokkal azért, hogy ezt a száraz gyepterületet életre keltse.
A rackák több nagy kiterjedésű területen legelhetnek a vasúttal kettészelt ősborókásban, bekerített területen és szabadon egyaránt. Az egyik legbővebb, fűvel borított terület nagysága nagyjából héthektárnyi. A természetvédelmi őrkerület-vezető arról is beszélt, azzal, hogy a birkák fél évet töltenek el az ősborókásban, más állatokat is odavonzanak a területre. 

 – hangsúlyozta Csór Sándor. – Ez egy táplálékkörforgás. A legelő állattok sok más, több esetben védett fajt is be tudnak vonzani a területre. 

Ma már jelentős számban megtalálható itt a búbos banka, az erdei pacsirta, a tövisszúró gébics, és egyre több gyurgyalag is fészkel az ősborókás területén – mondta. 
A száraz homoki gyepes terület vasúttól délre eső része szabadon látogatható, de vannak olyan fokozottan védett részei, ahova csak engedéllyel lehet belépni. 
 

Szinte bárhol jól érzi magát a racka 

Az ősborókásban nevelkedett bárányok közül a szakemberek idén kijelölnek 20-30 szebb jerkét, azokat megtartják, a többit pedig értékesítik magánszemélyeknek és vágóhídnak. A meglévő állományt jelentősen nem növelik, mert a telelőhodály mérete korlátozott. Csór Sándor kérdésünkre elmondta, a fekete rackajuhok igénytelennek számítanak, ezért háztáji környezetben is kiválóan lehet nevelni azokat. 

– fogalmazott.