2024.05.04. 05:38
Ismét javult a magyarok fizetőképessége
Az idei év elején tovább javult a magyarok fizetőképessége, az Intrum Fizetőképességi Indexe az első negyedévben meghaladta a 10 pontot - derül ki az Intrum és a GKI új jelentéséből. Az Intrum értékesítési igazgatója azonban arra figyelmeztet, hogy még korai lehet az öröm, ugyanis a pozitív évkezdést követően márciusban már szignifikáns csökkenést mértek.
A 2024-es év első negyedévében az Intrum Fizetőképességi Index (IFI) - folytatva a 2022 őszétől induló kedvező trendet - tovább emelkedett 11,95 pontra, ami jelentős növekedést jelent az előző negyedévhez képest. A növekedés mellett ugyanakkor a havi értékek mutatnak némi ingadozást: januárban és februárban jelentős javulást tapasztalhattunk, míg márciusban ismét csökkenésnek indult az index értéke, 13 százalékkal esett vissza a megelőző hónaphoz képest.
Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2018 óta negyedévente jelenteti meg az Intrum Fizetőképességi Indexet, amely a magyar lakosság fizetőképességét vizsgálja. Az IFI olyan összetett mutató, amely képes megragadni a magyar háztartások fizetőképességének alakulását. Amennyiben az index értéke nő, akkor azt feltételezzük, hogy a lakossági jövedelmi helyzete is javul, ami stabilabb pénzügyi hátteret jelent a hiteltörlesztéseknek és a számlafizetéseknek.
A javulás hátterében lassú gazdasági konszolidáció áll, mely az előző negyedév növekedéséből merít lendületet. A 2023-as év utolsó negyedévének pozitív növekedési száma a recesszió végét jelenti, bár ez szinte kizárólag a mezőgazdaság jó teljesítményének köszönhető. Ugyan az infláció növekedési üteme mélypontra került a magas bázisértékek miatt, az elemzők többsége szerint az árak újbóli emelkedése várható az idei második félévben, ami újabb kihívást jelenthet a háztartások számára.
“A magyarok fizetőképessége már 2022 vége óta folyamatosan javuló tendenciát mutat, az előző negyedévhez képest mért közel négyszeres növekedés kiemelkedő eredménynek számít a háború utáni időszakhoz viszonyítva.” - kommentálta a legfrissebb IFI eredményeit Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.
“Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a január-februári erőteljes emelkedés után számottevően, 13 százalékkal esett vissza a fizetőképesség márciusra, így még korai lenne megnyugodni. Különösképpen amiatt, mert továbbra is komoly bizonytalanságnak vagyunk kitéve világgazdasági téren az egyre feszültebb világpolitikai helyzet negatívan befolyásolhatja a fizetőképességi index idei alakulását” - tette hozzá Üveges Judit.
Kiszolgáltatva a világgazdasági tényezőnek
Továbbra is jelentős a világgazdasági bizonytalanság, részben az egyre feszültebb és kiszámíthatatlanabb világpolitikai helyzetnek köszönhetően. Nem látni az orosz-ukrán háború végét, miközben Ukrajna támogatása egyre gyengül. Megoldatlan a palesztin kérdés, ami a szállításokat is jelentősen korlátozza a Vörös-tengeren. Emellett a Kína körül kialakult, jelenleg nyugodtabb helyzet is bármikor újfent kiéleződhet. Az Egyesült Államok gazdaságilag és politikailag is egyre inkább befelé fordul és Trump esetleges győzelme feltehetőleg csapást mérne az euroatlanti kapcsolatokra, mind külpolitikai-katonai, mind gazdasági szempontból.
Az európai parlamenti választásokon vélhetően erősödni fog a szélsőjobb támogatottsága, azonban nem valószínű, hogy áttörést érnek el. Ez néhány országban erősítheti a nemzeti törekvéseket is, de összességében az EU-ban jó eséllyel az integráció elmélyítése lesz a fő irány. Számos országban gazdasági lassulás várható, és a fejlett országok némelyikében a recesszió veszélye sem múlt el. Ugyanakkor az utóbbi időben bizonyos jelek arra is mutattak, hogy 2024 második felében az év első félévéhez képest a konjunktúra kedvezőbben alakulhat.
Lassú és bizonytalan növekedés: a globális gazdaság
A politikai és gazdasági bizonytalanságok az európai kontinensen is éreztetik hatásukat, erről tanúskodnak az előrejelzések is. Az OECD 2024 februári előrejelzése a novemberinél kissé derűlátóbban ítélte meg a globális gazdaság idei helyzetét, de továbbra is szinte minden régióban a tavalyinál lassúbb GDP-növekedése számít. Eszerint a globális gazdaság idén 2,9 százalékkal nő a tavalyi 3,1 százalék után - leggyorsabban Kína, illetve India gazdasága növekszik. Eközben az euróövezet esetében idén csak minimális, 0,6 százalékos bővülés valószínűsíthető. Lassulás, de a novemberben gondoltnál gyorsabb növekedés valószínű az Egyesült Államokban.
Az Európai Bizottság februári prognózisa alapján az euróövezetben az OECD-előrejelzésnél markánsabb, 0,9 százalékos növekedésre lehet számítani. Mindemellett az infláció az EU-ban a 2023-as 6,3 százalékról az idei évre 3 százalékra, az euróövezetben pedig 5,4 százalékról 2,7 százalékra mérséklődik.
Az Európai Bizottság februári értékelése szerint a tavalyi szerény növekedés is nagyrészt a világjárvány utáni gazdasági fellendülés lendületének köszönhető. Tavaly a gazdasági aktivitás a második félévben összességében stagnált a háztartások vásárlóerejének és a külső kereslet csökkenésének következtében, valamint az erőteljes monetáris szigorítás és a költségvetési támogatások szűkítése miatt. Mivel az energiakínálat meghaladta a keresletet, az olaj és gáz árai az ősszel a vártnál alacsonyabbak voltak. Az olaj- és gázárak márciusban emelkedtek az ellátás bizonytalansága miatt, és a Vörös-tengeri kereskedelmi zavarok is éreztették hatásukat enyhe áremelkedés formájában a szállítási költségek növekedését okozva.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (angolul Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) párizsi székhelyű nemzetközi gazdasági szervezet. Magyarország 1996 óta a tagja.
Az OECD globális szervezet, melynek célja az, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében. Jogelődje 1948-ban alakult meg egy meghatározott feladat, a Marshall-terv kivitelezésére Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) névvel. A Marshall-terv célja az volt, hogy talpra állítsa a második világháborús pusztítások után Európát, az európai országok gazdaságát. Az 1950-es évek végére úgy tűnt, hogy a Marshall-terv – és ezzel a szervezet – be is töltötte feladatát. A tagországok azonban felismerték, hogy az európai gazdasági és társadalmi struktúrák másfél évtizedes újjászervezése révén hatalmas tudás és szakértelem halmozódott fel, mely további hasznosításra és továbbfejlesztésre érdemes. Így került sor az OECD megalakítására 1961-ben, tizennyolc európai ország, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada részvételével Párizsban. Új neve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet lett. A szervezethez később csatlakozott Új-Zéland, Ausztrália és Japán is.
