Gyerekek kezében szólalt meg a darbuka, a morin-húr és a sakktáblás gitár

Címkék#hangszer #darbuka #sakktáblás #fúvós

Berzencére is elvándoroltak a hangszerek csütörtökön a Nemzeti Művelődési Intézet és a Petőfi Kulturális Ügynökség Hangszervándor programjának köszönhetően. A kéttucatnyi zenei eszközt Fejér Simon Pál dalszerző, muzsikus, a nagysikerű Lengemesék című animációs mozifilm zeneszerzője szólalta meg a helyi művelődési házban.

Marosi Gábor

Saját meséjén keresztül mutatta be a világ több pontján használt hangszereket Fejér Simon Pál. Történetének hőse Shiriki, egy indián fiú, aki világ körüli útján keresi azt a csodás hangszert, melynek hangjától könnyekre fakad az ég, valamint hogy megmentse népét a falujukban pusztító nagy szárazságtól. A népi dialektusokkal, autentikus énekekkel és sok humorral fűszerezett előadásban a zene mellett földrajzi, népviseleti, gasztronómiai ismeretekkel is gazdagodtak a helyi általános iskolások és a pedagógusok.

Hangszervándor Berzencén

Fotók: Lang Róbert

Az érdeklődőknek arra is volt lehetőségük, hogy az egyórás előadás után kipróbálják a különböző hangszereket. Rác Robertó második osztályos tanuló az egyik afrikai dobot szólalta meg. Érdeklődésünkre elmondta, nagyon sok új zenei eszközt ismert meg. Szeretne megtanulni dobolni, vagy más hangszeren játszani, azért is, mert családjában több zenész van – tette hozzá. Csonka Barbara ötödik osztályos diák a ceglédi kannát próbálta ki. A felsős tanuló számára nem ismeretlen a zenélés. Tavaly furulyán tanult játszani, otthon pedig saját szintetizátorán gyakorol. – Nagyon élveztem az előadást, és jó hogy egy ilyen történet keresztül ismerhettük meg a hangszereket, mert így a kissebbek is jobban megérthették – mondta a fiatal.

A Hangszervándor elnevezésű eseményen a mongol morin-húrt, a török sazt, a görög buzukit, a cigarbox gitárt, mely sakktáblából és nem szivardobozból készült, a török darbukát, és a kínai hulusi fúvós hangszert is bemutatta Fejér Simon Pál, aki egy lapfűrésszel is zenélt. A kerti szerszámot hegedűvonóval szólaltatta meg. A muzsikus kérdésünkre elmondta, előadásának célja, hogy minél többek megismerjék a hangszereket, a zenét és a történet tanulságát. – A zenén keresztül minden nép és nemzet össze tud kapcsolódni még akkor is, ha nem beszéljük egymás nyelvét – emelte ki Fejér Simon Pál.

A zenei programon a berzencei Kavulák János Általános Iskola elsőtől nyolcadik osztályáig mind a csaknem 140 diák részt vett. Tóthné Szilvási Andrea az intézmény igazgatója kiemelte, nehezen tudnak eljutni a diákok kulturális eseményekre, ezért nagy segítség számukra, hogy helyben szerveztek ilyen programot. Hozzátette, az iskolai zenei oktatás nagyon jó, az ilyen „külsős” előadás pedig sokat segít a gyerekek művészeti nevelésében.

A darbuka egy (alul nyitott) homokóra alakú, Észak-Afrikából származó népi hangszer, dob.

Használata a Közel-keleti zenékben öblös hangja miatt igen elterjedt. Eleinte főleg a hastáncok kíséretére használták, de újabban egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a dzsessz, fusion és drum and bass zenékben is. Több néven is ismerik, emlegetik. Angolszász területen általában doumbek néven ismert.

A dobtest anyaga lehet fém, kerámia. Formája homokóraszerű.

Méretét általában a káva (bőr felfeszítésére szolgáló dobperem) méretével adják meg. A legelterjedtebb a 8 hüvelykes, de gyártanak 9, 10 és 11 hüvelykes darbukákat is. A 8-as méretet darbukának hívják, a 9-est sombatynak, a 10-est dohollának (bass darbuka), a 11-est bass dohollának. Ritka a 12-es méret.

A bőr tradicionálisan kecskétől (lehet más állaté is) vagy haltól származik, de ma már az alumínium darbukákon szintetikus (fényes átlátszó vagy fehér) bőrt használnak. A valódi bőrök közül a halbőr biztosítja az érzékenyebb ütőfelületet, ezért (különösen a kisebb dobokon) népszerűbb a kecskebőrnél. A hagyományos felépítésű kerámiát valódi bőrrel látják el. A bőr mindenkori páratartalma változik, így feszessége is, ráadásul a kerámiatest sem a legstrapabíróbb, népszerűségük igencsak megcsappant az új, jó minőségű szintetikus bőrök kifejlesztésével.

A fémdobok lehetnek egyszínűek, különböző díszítéssel. Leginkább színes vagy fehér gyöngyházzal, de lehet faberakással is. A kerámia natúr változatban vagy különböző lakkozással. Egyiptomban lehet gyöngyházdíszítésű kerámiadobot is kapni.

A fémtestű dobokhoz rendszerint imbuszkulccsal hangolható, cserélhető szintetikus fej való. A műanyagokhoz hangolható bőrök járnak a kerámiatesthez viszont leginkább ragasztott vagy kötéllel rögzített, valódi bőr van felszerelve. A kerámiatestű, ragasztott állatbőrös hangszereket általában melegítéssel hangolják.

A két legnépszerűbb változat:

hangolható, szintetikus bőrös fémdob (strapabírósága és pergős, vékony hangja miatt);
ragasztott valódibőrös kerámiadob (kiváló, dinamikus, öblös meleg hangja miatt).

Hangok, játék

Minden darbukából sokféle hangot lehet kihozni, de többségük négy alaphangra vezethető vissza:

A "dum" hangot a bőr közepét tenyérrel (kerámián ujjbeggyel is lehet) megütve lehet előidézni, ez a darbuka basszusa. A dobtól függően lehet rövid és magas, vagy telt és hosszan tartó (jele: D).
A "tek" éles, rövid hang, a dob peremét kell hozzá megütni jobb kézzel (jele: T).
A "ke" a "tek" balkezes változata (jele: k).
A "slap" hangot a dob közepén ütjük. Úgy kezdjük mint a dumot, csak kezünket a bőrről ütés után nem engedjük el (fojtott hang), jele: S.

A közel-keleti ritmusok a kubai ritmusokhoz hasonlóan neveket kapnak, hagyományos jelölésük:

maqsum: 4/4-es ritmus. |D|S|-|S|D|-|S|-|; díszített változat: |D|S|tk|S|D|tk|S|tk|.

Sokszor segít a ritmus kántálása: "Dum-sek-teke-sek-dum-teke-sek-teke"

A dobot kétféleképp lehet tartani: török módra függőlegesen a két comb közt, vagy egyiptomi módra vízszintesen, a bal combon tartva. Ilyenkor az egyik kéz a dobot felülről üti. forrás: wikipedia.hu