2024.06.07. 13:55
Világméretű kísérletezésbe kezdtek a gyerekek agyával
Ma már a gyerekek 5,3 órát, a kamaszok pedig több mint 8,5 órát töltenek szórakoztató képernyőhasználattal, ami kedvezőtlenül hat az agyműködésük fejlődésére. Elsőre meghökkentően hangzik, de nem túlzás azt állítani, hogy világméretű emberkísérlet zajlik napjainkban.
A nyolcéves korosztály 31 százalékának van önálló okostelefonja, és a tízévesek 80 százaléka hozzáfér pornográf tartalmakhoz, miközben azok a gyerekek és kamaszok, akik napi 3 órát töltenek a közösségi médiával, kétszer nagyobb számban tapasztalhatnak mentális problémákat, főként depressziót. Mindezt Pöltl Ákos, Mathias Corvinus Collegium (MCC) ifjúságkutató szakértője előadásán hallhatta a közönség az MCC kaposvári intézetében.
– Gazdasági manipulációs mechanizmusokkal a nagy tech-cégek olyan alkalmazásokat fejlesztenek, melyek lényege, hogy minél több ideig benne tartsák a gyerekeket – mondta a családbiztonsági szakértő. – A profitmodelljük ugyanis úgy épül fel, hogy beszippantsák a gyerekeket. Azonban a képernyők előtt eltöltött túl sok idő káros hatással van a 18 év alattiak idegrendszeri fejlődésére. Az idegsejtek közötti kapcsolatok, a szinapszisok kevésbé épülnek ki, tehát átalakul az agy huzalozása.
A kutatások szerint az okostelefonok többszörösére emelik a gyerekek dopaminszintjét, ami függőséghez vezet. A sport, a szabadban eltöltött idő, a személyes találkozások visszaszorulnak, holott az agy évmilliók óta ezeken át fejlődik. Helyette a gyerek 6–8 óra közösségimédia-használatot kap, ami mellett minden más tevékenység unalmas.
Jonathan Haidt, a New York-i Egyetem szociálpszichológusa több megoldást javasol az egészséges gyerekkorért. A gyerek 14 éves kor alatt ne kapjon okostelefont, ne legyen állandó internetkapcsolata, és 16 éves kor alatt ne legyen közösségimédia-hozzáférése, mert nem észleli a manipulációkat és nincs védekezési mechanizmusa. Célszerű az okostelefonokat kitiltani az iskolákból, mert a figyelemelvonás miatt a pedagógus nem tud oktatni, a diák nem tud tanulni. A PISA-eredmények alapján folyamatosan csökken a gyerekek kompetenciája a 2010–2014 közötti időszak óta.
A szülők is érzik, hogy gond van
A szülők érzékelik, hogy a gyerekkel problémák vannak, ezért egyre több szülő keresi a megoldást arra, hogyan adhat helyes mértékű technológiát a gyereknek. Pöltl Ákos úgy értékelte, hogy a fejlesztő cégektől nem várható, hogy önszántukból lemondjanak a profitról, ezért a változást kizárólag alulról jövő kezdeményezésekkel lehet elérni. Nem könnyű, mert a szülők már a 3–5 éves gyermekek kezébe nyomják az okostelefont, hogy hisztizésnél lenyugtassák őket, és így a gyerek azt tanulja meg, hogy stresszhelyzetben a telefon a megoldás. Haidt szerint a szülők a fizikai életben túlvédik, a digitális térben viszont nem védik meg a gyerekeket, ezért több önállóságot és szabadidőt kellene adni a gyerekeknek, hogy megtanulják a veszélyeket.
Fotó: Lang Róbert