2024.07.18. 13:55
A lakásoknál is jobban drágult a szántóföld
Kétmillió forint fölé emelkedett a szántók hektáronkénti átlagára – derült ki a MBH termőföldindexéből. Tavaly a szőlőkért és a gyümölcsösökért kellett a legtöbbet fizetni. A Dunántúlon drágultak a leginkább a szántóföldek.
Fotó: Németh András Péter
Termőföld vásárlását tervezi Pongrácz István. A somodori gazdálkodó szeretne a környéken szántókat vásárolni. – Jól érzékelhető a drágulás. A több aranykoronás és földrajzilag jól elhelyezkedő termőföldekért kell a legtöbbet fizetni, ezek Kaposvár és környékén és a Balatonnál találhatóak – tette hozzá. – A dél-somogyi homokos talaj termőképessége alacsonyabb, és ehhez olcsóbban lehet hozzájutni.
– Vannak kiemelt fekvésű területek, ahol valóban tapasztalható áremelkedés, de inkább stagnálás figyelhető meg – állítja Madarász Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogyi Igazgatóságának elnöke. – Sokan vásároltak a Balatonnál zártkerti területet pályázati segítséggel, de a gazdálkodók többsége a túlélésre koncentrál jelenleg, nem a bővítésre.
A termőföldindex szerint 2023-ban kétmillió forint fölé emelkedett a szántóföldek hektáronkénti átlagára tavaly. Közép- és Észak-Magyarországon csökkentek, a többi régióban emelkedtek az árak. A hektáronkénti legmagasabb, 2,2 millió forint feletti átlagárat a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett fizetni, amelyektől a szántók 2,13 millió forintos átlagára sem sokkal maradt el. A termőföld-tranzakciók száma tavaly tovább mérséklődött, a gazdát cserélő területek nagysága nem érte el a 30 ezer hektárt. – A termőföldek árának emelkedése az elmúlt 20 évben meghaladta a lakásárak növekedését, és túlszárnyalta a BUX indexét is. Egyedül az arany értékének emelkedése előzte meg – hangsúlyozta Sánta József, a hitelintézet Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának hálózati igazgatója.
A gyümölcsösért kellett a legtöbbet fizetni tavaly
A szántók átlagára éves összevetésben 7,1 százalékkal nőtt, a Nyugat- és a Közép-Dunántúlon volt a legnagyobb a drágulás, mindkét esetben mintegy 7,3 százalékkal kellett többet fizetni a szántókért. A vármegyék közül Tolnában, Békésben és Hajdú-Biharban a legmagasabbak az árak, egyaránt 2,5 millió forint közelében mozogtak. A legolcsóbban, 1,14 millió forintért Nógrádban lehetett szántóhoz jutni. Tavaly a jobb minőségű szántók 8-9 százalékos mértékben drágultak a rosszabb területeken tapasztalt 2-4 százalékos dráguláshoz képest. Az egy aranykoronára jutó szántóárak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében voltak a legmagasabbak, 180 ezer forint felettiek. A különböző művelési ágakban eltérő mértékben változtak az átlagárak. A gyepek, rétek és legelők árai többnyire stagnáltak, az erdők és fásított területek átlagára 2 százalékkal, a szőlőké pedig 3,6 százalékkal nőtt. A legtöbbet, 2,2 millió forintot a szőlők és gyümölcsösök hektárjáért kellett fizetni. A szőlők a Dél-Dunántúlon voltak a legdrágábbak, egy hektárért átlagosan több mint 3 millió forintot fizettek a vevők.