A szeretetteljes életközösség és a gondoskodás lassítja a leépülést

– Mi vonzotta az idősellátás területére? 
– Fiatalkorom óta két fókusz jellemzi az életemet. Megtérésem után a Pünkösdi Teológiai Főiskolán lelkészi végzettséget szereztem levelező tagozaton, ezzel párhuzamosan nappalin végeztem el a műszaki főiskolát. Az elmúlt évtizedekben polgári foglalkozásom szerint villamosmérnökként, projektmenedzserként dolgoztam egy telekommunikációs cégnél, ugyanakkor önkéntesként ez idő alatt is folyamatosan foglalkoztam hátrányos helyzetű fiatalokkal Darányban. Az intézménnyel való kapcsolatom Kadarkúton kezdődött, ahol a darányi fiatalokkal évente egy-egy héten önkéntes munkát végeztünk. A Magyar Pünkösdi Egyház Szeretetotthona épületét körülvevő kastélyparkban megrendezett táborok előkészítésében segítettünk. Sok tekintetben a pályamódosításom éles váltásnak tűnik, azonban bennem ez fokozatosan ment végbe. A hangsúly az évek során a műszaki területtől egyre jobban áthelyeződött az emberekkel való foglalkozás irányába, s ennek örülök. 
– Mit örökölt elődjétől, Óvári Róberttól, aki a Magyar Pünkösdi Egyház második embere lett? 
– 2021 novemberében intézményvezető-helyettes pozícióban vállaltam munkát, elődöm nyugdíjba vonulása miatt. Elsősorban Kadarkúton, az intézmény székhelyén végeztem feladataimat, míg Óvári Róbert intézményvezető úr a kaposvári részleg építésén, az idősellátás szolgáltatás és kapcsolódó területek elindításán dolgozott. Remek munkatársi csapatot örököltem egy változásokkal teli, fejlődő Intézményben. A fejlődéssel természetesen együtt járnak a személyzeti, gazdasági, és a működést érintő folyamatszervezési kihívások is. 
– S milyen új ötletekkel állt elő, hogy még emberközelibb és szeretetteljesebb legyen a légkör? 
– Az egyházvezetés Kadarkúton már az 1980-as években, az intézmény alapításánál is arra gondolt, hogy az idős és fiatal generációt összekapcsolja, ami mindkét korcsoportnak nagyon hasznos lehet. Kaposváron is tapasztaljuk, hogy az általunk itt alapított bölcsődei csoportokkal szervezett közös programok milyen áldást jelentenek mindkét generációnak. A közelmúltban szerveztünk egy-egy közös programot a kadarkúti székhely és a kaposvári részleg lakóinak. Nagy sikere volt a medvehagymaszedésnek, levendulaszüretnek, rendszeresen tartunk közös „irodalmi kávéházi” rendezvényeket, és a közeljövőben tervezzük meglátogatni a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumot. Az említett két példa is mutatja, hogy az idősek számára a szeretetkapcsolatok felértékelődtek. A közös rendezvényeken születő új barátságok mosolyt hoznak az arcokra, függetlenül attól, hogy mely korosztályt nézzük. A pozitív visszajelzések alapján a közös programok szervezésében látom a legtöbb fejlődési lehetőséget. 
– Szinte népbetegség a demencia. Önöknél is jó pár demens ellátott él. Miként próbálják elviselhetőbbé tenni napjaikat? 
– Igen, sajnos az intézménybe jelentkező és a hozzánk érkező idősekre egyre jellemzőbbek a demencia tünetei. Ez a betegség jelenlegi ismereteink szerint nem visszafordítható. A biztonság, a szeretetteljes életközösség, a törődés és a kreatív foglalkozások azonban jelentős segítséget jelentenek az ellátottak részére, hiszen ezáltal lassítható a leépülési folyamat. 
– A Kaposvár szívében lévő szeretetotthonban is tekintélyes a várólista, miközben folyamatos az építkezés. Mikor készülnek el az új szobák? 
– Terveink szerint a nyár végére. A felújított épületszárny 11 ellátott elhelyezésére ad lehetőséget. 
– Úgy tudom, étterem is nyílik, ahol az utcáról bejövők is fogyaszthatnak majd, sőt a közelmúltban profilbővítésbe fogtak a szolgáltatások terén. E több lábon állásra való törekvés nagyobb anyagi biztonságot teremthet? 
– Az egyház középtávú tervei között szerepel a külső vendégek számára a helyben fogyasztás lehetőségének megteremtése is. A konyha már e terv szerint készült el, viszont az ügyféltér kialakítása még várat magára. Jelenleg a helyben készített finom ételeket „elviteli rendszerben” tudjuk biztosítani a külsősöknek. Kaposvári részlegünk idén indította el a házi segítségnyújtást és a szociális étkeztetést, de nem a több lábon állás vágya motiválta e szolgáltatásokat. Különben is: e kezdeti alacsony kihasználtság miatt ezek a szolgálatok várhatóan csak később lesznek rentábilisak. A szolgáltatás-bővítésnek az a célja, hogy segítsünk azoknak az időseknek, akik még nem szorulnak bentlakásos intézményi elhelyezésre. A megszokott otthoni környezetben nyújtott támogatás ugyanis hozzájárul az önálló életvitel megőrzéséhez és egy bentlakásos intézményben történő elhelyezés késleltetéséhez. 
– Hogy kezelik a szakembergárda fluktuációját? 
– Az intézmény számára nagy kihívás a jól képzett ápoló- és gondozószemélyzet megtartása. A cafeteria-rendszer bevezetésével e téren léptünk egyet előre, de folyamatosan keressük a lehetőségeket munkatársaink további anyagi elismerésére. 
– Az egyházi intézményben kiemelt szerepet kap a hitélet. Fiatal lelkészek szolgálnak önöknél, akik a mentálhigiénés munkatársakkal közösen pasztorálják a híveket. A katolikus, a református és más vallásúaknak milyen módjuk van a vallásgyakorlásra? 
– Részlegeinkben hetente több alkalommal tartanak istentiszteleteket lelkészeink, felekezeti hovatartozás nélkül. Ezeknek az alkalmaknak a középpontjában a keresztény értékrend és a bibliai normák kapnak fő helyet. A társegyházakkal sikerült jó kapcsolatot kialakítanunk, ami azt eredményezte, hogy látogatjuk egymás alkalmait és közös istentiszteleteket tartunk az imaheteken. Intézményünk nyitott, ellátottjainknak van lehetőségük arra, hogy a saját lelkipásztoruk meglátogassa őket.