Igazságkeresők…

Nemcsak a vasárnap délutáni esemény emelte magasba a lelket, hanem a többi is erre törekszik a hét folyamán. Merthogy a művészet segítségével valóban kapcsolatba léphetünk az emberi lélek legmélyebb rétegeivel, az isteni erőkkel, melyekre mindannyian várunk – ahogy Szita Károly, a vármegyeszékhely polgármestere fogalmazott köszöntőjében. Ebben a zajos, atomjaira hullott világban különösen fontos, hogy legyen kapaszkodónk. A több mint egy évtizede, s a kezdetektől fogva az ökumené jegyében megrendezett Szakrális Művészetek Hete éppen a kapaszkodót kínálja. Egymáshoz és az égiekhez. S teszi ezt szolid eleganciával, a képző- és a fotóművészet, az ének- és a zeneszó, az irodalom és a tudomány erejével. 

Az igazság békét teremt, ezt üzenik a fesztivállal a szervezők

Az igazság békét teremt – ahogy a mottóban olvasható –, ám nem a magunk igazsága ez, hanem Istené. Varga László megyés püspök megnyitójában arra emlékeztetett: a legtöbb erőszakot az igazság nevében követik el; akár a házasságban, a családban, akár az egyházban, vagy a társadalomban. Mégpedig azért, mert mindenki úgy gondolja, hogy neki van igaza. Az igazság azonban csak akkor teremthet békét, ha nemcsak a másokról megállapított igazságokat mondjuk ki, hanem az önmagunkról alkotott igazságképet is feltárjuk, hiszen alig beszélünk önzésünkről, hiúságunkról, viselt dolgainkról. Béke csak akkor lesz, ha elfogadjuk, hogy létezik rajtunk kívül és felettünk álló igazság – ültette el bennünk a főpásztor a továbbgondolásra érdemes bölcsességet, mely – higgyük – tettekre hív majd. Vannak, akik már ráleltek az abszolút igazságra, mások keresik, s bőven akadnak, akik nem is vágynak arra, hogy megtalálják. 
Az Ars Sacra idén is gazdag programsora belépőjegy nélkül, tálcán kínálja e lehetőséget. Az a kérdés, akarunk-e élni vele.