Kiből lesz szerencsejáték-függő?

Az öt budapesti Las Vegas Casinót, valamint Magyarország első, engedéllyel üzemelő online kaszinóját, a Vegas.hu-t üzemeltető LVC Diamond Kft. 18–30 évesek körében végzett kutatásának publikált adatai rámutattak, hogy: 

• a vizsgált korosztályban kimondottan magas az online szerencsejáték ismertsége és használata – a megkérdezettek 84%-a hallott már az online szerencsejátékokról, 44%-uk már ki is próbálta; 
• a felmérésben részt vevők 40%-a rendszeresen játszik online szerencsejátékokkal; 
• a játékosok 60%-a valamilyen mértékben kockázati zónában lévőnek számít, harmaduk problémás játékos, azaz minden tizedik 18–30 éves fiatal szerencsejáték-függő. 

A következőkben a kutatás fontos megállapításait ismertetjük, amelyekből kiderül, mi a közös a szerencsejátékot játszókban, illetve milyen tényezők befolyásolhatják a szerencsejáték-függőség kialakulását. 

Kik játszanak online szerencsejátékokkal? 

A kutatás szerint az online szerencsejátékot játszók kétharmada férfi, közel háromnegyedük gazdaságilag aktív, harmaduk családos, tízből négyen pedig az átlagnál jobb anyagi helyzetben vannak a bevallásuk alapján. 

A kutatás rámutat, hogy a játékosok 60%-a mozog a kockázati zónában a szerencsejáték-függőség mértékét kimutató PGSI-kérdőív besorolása szerint. A függők között nagyobb arányban találhatók férfiak, illetve a problémás játékosok között valamivel több a házas és gyermekes személy, továbbá azok, akik saját anyagi helyzetüket is jobbnak ítélik meg az átlagnál. 

Társas kapcsolatok: mennyiség vs. minőség 

A kutatás célja volt többek között az is, hogy feltárja azokat a tényezőket, amelyek elősegíthetik a szerencsejáték-függőség kialakulását. 

A felmérés megállapítja, hogy az online szerencsejátékosok intenzívebb társas életet élnek, jellemzőbb rájuk, hogy kiterjedt baráti, családi körük van, valamint gyakrabban fogyasztanak közösségimédia-tartalmakat a nem játszókhoz képest. Sőt, a problémás játékosok jellemzően aktívabb társasági életet élnek (82%-uk heti szinten), de kapcsolataik felszínesebbek, és a család sem feltétlenül a biztonságot nyújtó közeget jelenti számukra: kevésbé töltik családjukkal az idejüket másokhoz képest.  

A szerencsejáték-függők harmada úgy érzi, hogy a kiterjedt baráti körük ellenére is magányosak. Akik magányosnak érzik magukat, illetve kevésbé érzik a családjuk, környezetük támogatását, könnyen problémás játékossá válhatnak. 

A kutatásból tehát kiderült, hogy kimutatható kapcsolat van a játékosok társas kapcsolatainak minősége és a szerencsejáték-függőségük kialakulásának esélye között, tehát nem a kapcsolatok száma, hanem azok minősége, mélysége számít. 

„Nehéz megállapítani, hogy a tyúk vagy a tojás volt-e előbb: a játékszenvedély eredményezi a kapcsolatok elsivárosodását, vagy a gyenge minőségű kapcsolatok talaján szökken szárba a függőség” – véli  Marjai Kamilla, a Semmelweis Egyetem adjunktusa, addiktológiai konzultáns. A szakember hozzáteszi: „Mindenesetre az addikció súlyosbodásával egyre sűrűbbé válnak a kisebb-nagyobb hazugságok és ferdítések, a titkolózás, az addig fontos személyek hanyagolása. Szélsőséges esetben a függő teljesen elmagányosodik, önmagát kívülállónak látja, akár annak ellenére is, hogy népes szociális közegben mozog.” 

Az addiktológus szakember szerint ezt részben az állandósuló szégyenérzet magyarázza. Másrészt a játékfüggők számára nehézséget okoz az érzelmi intimitás. Éppen annyira jellemző lehet rájuk az általános bizalmatlanság, mint a manipulativitás. „Könnyen belátható, hogy ezek egyike sem segíti az egészséges kapcsolatok működtetését” – teszi hozzá. 

Eltérő ambíciók 

A szerencsejáték-függőket kevésbé motiválja a pénz, az elérhető nyeremény a játék során elért izgalommal és adrenalinnal szemben. A játékfüggők számára az anyagi biztonság megteremtése kevésbé fontos cél. Számos olyan egyéb ambíció és vágy mozgatja őket, amelyek akár a többi játékos, akár a teljes népesség esetében kisebb súlyt kapnak. Erősebb bennük az ambíció a külföldi tanulás/munkavállalás, valamint a saját vállalkozás beindítása iránt, valamint a civil szerepvállalás is fontosabb számukra. Az ambíciók alakulása arról árulkodhat, hogy ezeken a területeken a játékfüggők nem elégedettek eddigi eredményeikkel, illetve megerősítést és sikert keresnek az életük ezen dimenzióiban. 

„Az anyagi többlet megszerzésénél erőteljesebb motiváció lehet a vegytiszta nyerésvágy. Ilyen esetben maga a versenyhelyzet a játék motorja, ami akkor is jellemző, ha a játékos nem hús-vér játékpartnerrel mérettetik meg, vagy nem szemtől szemben történik mindez” – mutat rá Marjai Kamilla. A szerencsejátékok bizonyos típusai kifejezetten azok körében népszerűek, akiket az újdonságkeresés jellemez, a szakember szerint ez azonban nemcsak a játék megválasztásában, hanem az élet egyéb döntéseiben is megmutatkozhat. „Az izgalmak fokozása olthatatlan hajtóerőként működik, ez pedig kockázatvállalással jár. Az újdonságkereső játékos nagy valószínűséggel élete egyéb területein is a dinamizmust választja a kiszámítható, kényelmes vagy változatlanságot ígérő választások ellenében” – teszi hozzá. 

Összességében elmondható, hogy a szerencsejáték-függőség kialakulásának esélyét erősíti a magányosság érzése – akár intenzív közösségimédia-használat mellett is –, illetve a funkcionális, biztonságot nyújtó család hiánya. A kiterjedt baráti kör önmagában nem jelent elégséges védőhálót a függőség ellen. A szerencsejáték-függők az intenzív társas életük ellenére is egyedül érezhetik magukat, a függőség menekülési lehetőséget nyújthat nekik a nem kellően megtartó erejű családból és baráti körből. 

Ha azonban intenzív, mély, minőségi társas kapcsolataink vannak, ha a család biztonságos közeg a számunkra, ha hajt minket az a cél, hogy anyagi biztonságot teremtsünk, és személyes életünkben fontos a tanulás, a fejlődés vágya, akkor ezek a jellemzők az alacsony kockázati mezőbe sorolhatnak bennünket.