Csapó János leszedné a rossz bélyeget a tejről

De mi is ez az élelmiszer-komponens? A tejfehérjék egyik fő összetevője, a szarvasmarha béta-kazein mintegy 209 aminosavból áll. A szarvasmarhatej kazeintartalmának 80–85%-át a kazeinek teszik ki, amelyek közül a béta-kazein az összes kazein körülbelül 30–40 százaléka, ami azt jelenti, hogy a szarvasmarhatej összes kazeintartalmának körülbelül 24–34 százalék körüli részét adja. 

– Ez a két béta-kazein fehérje (A1 és A2) csak egy aminosavban különbözik egymástól. Az A1-ből az emésztőrendszerben történő hidrolízis során egy βkazomorfin nevű vegyület keletkezhet, ami (mint mondják) bélgyulladást, bélpanaszokat, puffadást, szívproblémákat okozhat. Ezeket az állításokat azonban hivatalosan senki nem erősítette meg, azaz nem mondták ki, hogy a holstein-fríz (Hf) teje, amely A1 béta-kazeint is tartalmaz, káros lenne az egészségre – magyarázta a professzor emeritus. 
A béta-kazomorfin felszívódásának hatékonyságát befolyásolja más tápanyagok jelenléte a bélben, de a tápanyagokkal esetleg elfogyasztott béta-kazomorfin molekulákat a szervezet emésztőenzimei is bontják. Ha ezek után mégis eljutna a keringésbe, onnan a központi idegrendszerbe, különféle hatásokat eredményezhet; azaz hatással lehet az étvágyra, a fájdalomérzékelésre, valamint a hangulatra. A béta-kazomorfin az előzőeken túl okozhat hányingert, csökkentheti a szorongást, illetve szerepe lehet a jólét érzésének fokozásában, de akár zsigeri fájdalmakat és gyulladásokat is eredményezhet. 

– A szakirodalomban megjelent információk az A1 és A2 polimorfizmusról tehát ellentmondásosak – jelentette ki Csapó János. – Az első kísérletet patkányokkal végezték, és semmi biztosíték sincs, hogy a kapott eredmények átvihetőek-e az emberre. Többen hangsúlyozzák, hogy kevés a bizonyíték a témában, és hogy több vizsgálat szükséges a végső eredményhez. Sokan kutatták a tejfehérje polimorfizmusát, és több száz béta-kazomorfinhez hasonló peptidet fedeztek fel, de eddig általában csak a jó tulajdonságaikat hangsúlyozták. Többek véleménye szerint egy egészséges ember gyomrában és vékonybelében a fehérjék aminosavakra és dipeptidekre bomlanak, és ezt követően felszívódnak, és a szervezet valamire felhasználja őket. Persze keletkezhetnek biológiailag aktív peptidek is, de ennek a valószínűsége csekély. 

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakemberei egy tanulmányban részletesen elemezték a fehérjeemésztést, és megállapították, hogy olyan peptidek keletkezhetnek a szervezetünkben, amelyek kapcsolatba hozhatók olyan nemkívánatos betegségekkel, mint az egyes típusú diabétesz, szívbetegségek, vagy autizmus. Hangsúlyozták, hogy a nyerstej nem tartalmaz, de a technológia során, különösen a hosszabb ideig érlelt sajtokban keletkezhetnek biológiai aktivitást mutató peptidek, köztük béta-kazomorfin is. Az összefoglaló végén azonban megállapítják, hogy semmiféle konkrét kapcsolatot nem lehet megállapítani az élelmiszer eredetű béta-kazomorfin-fogyasztás és a felsorolt betegségek között. 

A tej fontos a fejlődő szervezetnek

– A több évtizedes egyetemi oktatói és tudományos pályafutására alapozva, valamint a szakirodalom alapján még helyénvaló a megállapítás, hogy a tej élet, erő egészség – mondta Csapó János. Tej és tejtermékek nélkül az emberi szervezet optimális fehérje- és ásványianyag-szükségletének kielégítése alig képzelhető el. Minden korosztály számára ajánlható a tejfogyasztás, de különösen fontos a fejlődő szervezet és az idősebb korosztály számára. Az, hogy időnként előfordulnak olyan vélemények, amelyek a tejfogyasztás, esetleg a tej egyes komponensei fogyasztásának veszélyeire hívják fel a figyelmet, előfordul, de ezeket a véleményeket kellő kritikával kell értelmezni.