Igazi örömjáték az életük együtt

– Házaspárként érkeztek Kaposvárra, egy kisfiú és egy kislány szüleiként. Hogyan emlékeznek vissza arra az időszakra, amikor maguk is gyerekek voltak?

Mészáros Tibor: – Ötéves koromig rajzfilmfigura szerettem volna lenni. A saját magam rajzolt mása. Aztán kiderült, hogy ez sajnos nem lehetséges, így az elképzelésemhez a színészet tűnt a legközelebbi megoldásnak. A szüleim maximálisan támogattak a megvalósításban, így nem is jött szóba semmi más, a felvételi lapomon csak a színművészetit jelöltem meg.

Krajcsi Nikolett: – Erősen a matematika iránt érdeklődő lány voltam. A gimnázium után közgazdaságot tanultam. Amikor a középiskolában végzős lettem, az iskoláról forgattak egy imagefilmet, amelyben szerepeltem. Pár év múlva castingra hívott a rendező, Mészáros Péter. Végül a szerepet is megkaptam. A forgatás közben olyan jól éreztem magam, mint soha életemben: kiteljesedtem általa.

– A környezete és a szülei nem lepődtek meg azon, hogy a matematika helyett a művészet iránt kezdett érdeklődni?

K. N.: – Először furcsállták az új helyzetet – talán akkor még a színészetet nem tartották valódi munkának – de megértettek. Nekem az sem volt idegen, hogy sokan néznek, mert korábban modellkedtem is.

– Mészáros Tibor Budapesten, Krajcsi Nikolett Kaposváron végezte a színművészetit. Mit adtak az egyetemen eltöltött évek?

M. T.: – Nagyon gyorsan elszálltak, bár akkor ez nem volt ennyire feltűnő. Mivel engem negyedik próbálkozásra vettek fel, én huszonévesen teljesen másképp álltam hozzá, mint azok a tizennyolc évesek, akik akkor szabadultak ki a középiskolából. Amit szerettem volna, ki tudtam venni belőle, jó mestereim voltak, de ahogy a szakma „nagy öregei” mondják: ezt a szakmát a színpadon lehet igazán megtanulni.

K. N.: – Sokáig meg sem fordult a fejemben, hogy színész legyek. Huszonnégy éves voltam, mikor végül harmadik próbálkozásra felvettek. Így én már tudtam, hogy mindent magamért teszek. Kecskeméten töltöttem a gyakorlatomat, utána szerződtem Debrecenbe.

– Debrecenben ismerkedtek meg, az ország másik pontján. Mi hatott motivációként a Kaposvárra költözéshez?

K. N.: – Mivel én itt végeztem, nem várt minket a teljes ismeretlen. Ráadásul családos emberként mást is észreveszek, mint hajdan egyetemistaként. Új, érdekes dolgokat fedezünk fel ebből a látószögből.

M. T.: – Ráadásul magában a változásban voltunk benne. Egy helyen játszottunk hat évig. Megfordult a fejünkben, hogy frissességet vigyünk a pályánkba. Olt Tamás részéről pont jókor érkezett a meghívás. Fülöp Péter is szívesen fogadott bennünket.

– Nem csalódottak a tavalyi csonka díszévad miatt?

M. T.: – Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert benne voltunk már a nyitó előadásban, a Buborékokban. Ez a munka alkalmas volt rá, hogy összeszokjunk a kollégákkal. Nem éreztük, hogy a karantén miatt kimaradnánk valamiből.

K. N.: – És a színház szépen reagált a kialakult helyzetre, elindult az Erkélyből Páholy, illetve a Házhoz megy a Csiky, valamint az online munka. Kis csoportokban dolgoztunk, hamar megismertük egymást. Sőt, nemcsak a kollégákat egymáshoz, a nézőket is közelebb hozta hozzánk a kialakult helyzet. Most is minden tiszteletem az övék, mert ha nincs is tele a nézőtér, de a tapsból egyáltalán nem érezzük, hogy kevesebben lennének. Ráadásul akár két és fél óra hosszat is képesek maszkban végigülni, ami nem kis teljesítmény.

– Szeretnek együtt játszani egy-egy előadásban?

M. T.: – Szerelmünk hajnalán együtt játszottuk a Mester és Margaritát. Ez a színdarab azért is emlékezetes, mert pár előadás után tudtuk meg, hogy megfogant a kislányunk.

K. N.: – Még álmomban is megjelent a színdarab. Amikor a névválasztás időszakát éltük szülőként, álmomban a kislányunkat Margarita néven szólítottam...

– Van szerepálmuk?

M. T.: – Minden karakterben jól érzem magam, bár tudom, hogy rám csupán kis eséllyel osztanák Rómeó szerepét. Sosem a szerep, hanem a komplett előadás érdekel. Pont tegnap volt egy beugrásom a Sugarba, és örülök neki, mert régen játszottam zenés darabban. Nem érzem azt, hogy lenne kifejezetten szerepálmom.

K. N.: – Minden karaktert szeretek. Adott az alkatom, és örülök, amikor olyan szerepet kapok, hogy az alkatom ellen mehetek általa. Nagyon vágytam rá, hogy a Meggyeskertben eljátszhassam Várját, de szívesen bújnék Ibsen Nórájának, vagy Schiller Stuart Máriájából Erzsébetnek bőrébe is. Szeretem a változatosságot, drámától a mesejátékig, mert mindegyik más színészi eszköztárat igényel játék szempontjából.

– Mivel töltik a szabad idejüket?

K. N.: – A maradék időnkben elsősorban szülők vagyunk. A gyerekekkel közös programjaink vannak. Ők egyébként szívesen vannak a színházban, nekik az egy nagy játszótér.

M. T.: – A kislányunk nagyon lány, a kisfiú pedig nagyon fiú, és ennek megfelelően alakul velük az életünk. A fiammal nagyon szeretünk szerelni, bütykölgetni. Legutóbb egy kutyaólat építettünk. A lányomnak szívesen vagyok lovag, vagy épp gonosz sárkány. De a ház körüli teendők is maximálisan kikapcsolnak bennünket.

Nem ékeskednek idegen tollakkal és sokat vállalnak

Mészáros Tibor nemcsak játszani, írni is szeret. Színdarabjait leginkább az élet ihleti.

– Tanítottam gimiseket, akikkel vagy gyerekdarabot lehet feldolgozni, vagy bármi mást úgymond rájuk kell szabni, bele kell nyúlni Shakespeare, vagy Moliére munkáiba. Ezen felbuzdulva Tar Sándor A mi utcánk című írásából készítettem egy előadást. Az Istent a falra festeni című színdarabom meg is jelent egy kötetben – mondta Mészáros Tibor, aki Krajcsi Nikolett mindkét várandóssága alatt írt egy-egy darabot, amely nagy sikerrel futott.

– Tibinek van egy sajátos humora. Ezzel megtűzdelve írta meg a Kismamakaland, és a Toljad, kisanyám! című előadásainkat a saját kismamanaplómból – mondta Krajcsi Nikolett, aki nyolc és fél hónapos pocakkal is színpadon volt.

– Jó volt látni, ahogy a kispapák össze-össze kacsintottak párjukkal, amikor felismerték, hogy a hormonok játékának köszönhetően hasonló konfliktusok és helyzetek kerekednek minden családban – mondta a szerző. A színművész-házaspár jelenleg is játszik egy közösen létrehozott előadásban, immáron pocak nélkül.

– Porkoláb Gyöngyi – aki az előadás produkciós vezetője – kért fel minket, hogy Szabó Magdáról készítsünk egy előadást. Úgy döntöttünk, hogy nem az írásaiból merítünk ihletet, hanem a naplóiból, így a férjével való kapcsolatát kutattuk, amelyből megszületett ez a kétszereplős produkció – mondta Krajcsi Nikolett, aki férje szerint nagyon hitelesen adja vissza Szabó Magda egyéniségét és beszédstílusát a színpadon.

– Ha minden jól megy, februárban mutatjuk be a Csikyben a János vitézt, amelyet éppen Olt Tamással írunk. Teljesen új lesz – mondta Mészáros Tibor, akit eddig a Sugarban, és az Ügyes kis hazugságok című előadásokban láthat a közönség. Krajcsi Nikolettel a Buborékokban és az Egy élet háromszor-ban játszik együtt, de feleségével találkozhatunk még a Meggyeskertben is.