Árpád-kori pénzérmék is előkerültek a szemesi ásatáson

2014 óta zajlanak ásatások a balatonszemesi Barát-dűlőben. Az idén nyáron is két héten át kutatja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem húsz hallgatója és oktatói az egykori pálos kolostor nyomait. A helyi önkormányzat évek óta nagy segítségükre van, további komoly terveik vannak a kolostor területén.

– Szombatig zajlik az ásatás, a templom hiányzó részeit szerettük volna megtalálni, és úgy néz ki, sikerül is – mondta el Papp Attila, a Civil Régészeti Alap Egyesület vezetője. A mostani feltárás során Árpád-kori leletek is előkerültek. – Két periódusú templom van ezen a területen, a nagyobbik épült a Zsigmond-korban, az 1420–1430-as évek idején, ennek a déli hajóját tárjuk fel jelenleg, de tisztán látszik az írott forrásokból és a leletekből, hogy a remeteélet valamikor a 13. században indult el a helyszínen – mondta Végh András ásatásvezető. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense hozzátette: a kútszerű gödörből Árpád-kori pénzek és kerámiák kerültek elő. – A legkorábbi oklevél a kolostorról 1323-ból való, majd később megnagyobbították, de nincs róla írott forrás, hogy ki építtette a Zsigmond-kori épületet.

A második templom mérete megegyezik a vázsonyi pálos kolostoréval, ahol Kinizsi Pált temették el, csak ott a szentély megmaradt, itt pedig a 18. századi bontások során semmisült meg. A korabeli jegyzékek szerint a környékbeli nemesek Rádról, Viszről, Telekiből szőlőket, malmokat, kaszálókat adományoztak a szerzeteseknek, ezek jövedelméből volt bevételük. Cserébe az adományozóknak miséztek.

– A középkori Magyarország területén 80–90 pálos kolostorról vannak írásos emlékek és ezek kevesebb, mint egyötödénél folytak feltárások, többségük nem esik nagyobb beruházások nyomvonalaiba – mondta Végh András. Az ásatásvezető hozzátette: Somogyban nyolc pálos kolostorról tudnak a régészek és a balatonszemesi az első, ahol teljes körű régészeti feltárás és kutatás zajlik.