Sírrablók fosztogatták a zamárdi avarkori sírokat

Női fülbevaló, gyöngyök, míves övcsatok, csontból készült tarsolyzáró, tűtartó is került elő azokból a hetedik század végi sírokból, amelyek feltárását hétfőn kezdték meg a régészek és egyetemi hallgatók Zamárdiban. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázatának segítségével tudnak itt három hétig kutatni. – Annyit már látunk, hogy ezeket a sírokat is megbolygatták, többet kiraboltak, valószínűleg a vastárgyakat vitték el, ezek tűntek el leginkább – mondta Balogh Csilla, az ásatás vezetője. Hozzátette: az avarkori sírsorok nyugati és keleti tájolásúak, jelenleg az északnyugati sarkában zajlanak a feltárások. Az elmúlt években 2800 sírt találtak, további 2000 még feltáratlan a Kárpát-medence legnagyobb avarkori temetőjében.

– Egy jómódú germán közösség élhetett itt, valamint a hatalmat gyakorló avarok, majd a két közösség összeolvadt és így alakult ki a temető rendkívül vegyes kultúrája – emelte ki Balogh Csilla. Megjegyezte: mind a régészek, mind az antropológusok vizsgálataiból az látszik, hogy az itt élők kemény fizikai munkát végeztek, de még nem tudni, hogy a temetőtől 800 méterre található nyolcadik században használt vaskohóteleppel összefüggésbe hozható-e tevékenységük. – Önellátó közösség volt, foglalkoztak bronzművességgel, vas-, illetve len- és kenderfeldolgozással, utóbbira utalnak az orsógombok, amelyek az ásatás során kerültek elő – mondta el a régész, minden nyáron csak a feltárás miatt jön haza, egyébként Törökországban él, ahol az isztambuli Medeni Egyetemen tanít. Az ásatás augusztus 23-án fejeződik be, az előkerült leletek a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumba kerülnek, ahol először restaurálják ezeket, majd bemutatják a közönségnek.

Háromszáz sír leletei a kötetben

Eltűntek, mint az avarok címmel könyv született a Zamárdiban feltárt avarkori temetőről 2019-ben. Balogh Csilla Pápai Fruzsina társszerkesztővel írta meg a hiánypótló alkotást, amelynek kiadására helyi jótékonysági rendezvényeken gyűlt össze a pénz. A könyv háromszáz sír leletanyagát dolgozza fel és visszautal régebbi leletekre is. – Reményeink szerint a temető ásatása tovább folytatódik és reméljük, hogy minden egyes újabb sír feltárása hozzájárul ahhoz, hogy még pontosabb, hitelesebb képet tárhassunk az érdeklődők és a szakma elé a Rétiföldeken temetkező avarkori közösségről – emelte ki Balogh Csilla. 1971-ben kerültek elő az első avarkori sírok. Bakai Kornél munkáját Bárdos Edit régész folytatta. Balogh Csilla 2015-ben kapcsolódott be az ásatásba.