A tánc és a vers hívta reflektorfénybe Nyári Oszkárt

Molière Dandin Györgyében Lubin szerepe, Ifjú Nagy a Tanítónőben, a Sweeney Todd bolondok házát vezető őrült igazgatója, vagy Dr. Decker a vesztegzár alá került Grand Hotelből. Sorolni lehetne legemlékezetesebb szerepeit, amelyek a Csiky színpadán elevenedtek meg játékának köszönhetően. Nyári Oszkár saját bevallása szerint belső indíttatásra lett színházcsináló, bár eleinte nem a próza, hanem a mozgás világa vonzotta a világot jelentő deszkákra. 

– A balett egyszerűen lenyűgözött. A balerina mozgása. Otthon, a televízió képernyője előtt magam is próbálkoztam titokban a balettel: lábujjhegyen jártam... – emlékezett vissza kisgyermekkorára Nyári Oszkár, aki később a street dance stílust is kipróbálta. 

– Első szerepemben, amikor elsősként az óvodásokhoz mentünk fellépni, én voltam a Mikulás. A középiskolás éveimben a vers, az irodalom volt számomra a legfontosabb. Akkor eldöntöttem, hogy jelentkezem a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. A diploma után a Csiky Gergely Színházba szerződtem, ahol Babarczy László, sokunk mestere egy nagyon erős társulat élén az ország egyik legjobb színházát vezette. Az egész szakmai életemet az határozza meg, hogy az ő színházában nőttem fel, azokkal az alkotótársakkal – színészekkel, rendezőkkel, dramaturgokkal – dolgoztam, akik hozzám hasonlóan otthonukat hátrahagyva Kaposvárra helyezték át a teljes életüket – mondta Nyári Oszkár. 

– Nem voltak szerepálmaim, de biztosan sok olyan lehetőség elment mellettem, amit szívesen eljátszottam volna. Nagy felelősséget érzek, amikor olyan szerepet kapok, amelyet előttem általam nagyra tartott művészek, ikonok játszottak el – mondta el lapunknak a friss díjazott. – Komoly feladat volt az idei évadban a Csárdáskirálynőben Kerekes Ferkót játszanom, akit egykor Spindler Béla személyesített meg Kaposváron. Ez a szerep volt nekem most a legfontosabb – húzta alá a színművész, aki szerint nem elég próbálni az előadásokat, beszélgetni kell róla a többiekkel a színpadon kívül is. 

– Kevés olyan palota van Magyarországon, mint a Csiky Gergely Színház. A falai között a katartikumot kell megteremteni, fontos gondolatokat átadni és ébreszteni, ízlést formálni, megszólítani az embereket a kultúra, a művészetek legkülönbözőbb formáival. Ez a feladatunk nekünk színészeknek, színházcsinálóknak – összegzett Nyári Oszkár. – Nagy megtiszteltetésnek érzem ezt az állami kitüntetést, amely visszajelzés az egész eddigi pályafutásomra. Hálát adok a Jóistennek, hogy erre az útra vezérelt és ezután is úgy élek, alkotok majd, hogy méltó legyek mások figyelmére – osztotta meg érzéseit a színművész. 

Nyári Oszkár 2000-ben hozta létre Budapesten a Karaván Művészeti Alapítványt, amely ma már színházként működik. Minden korosztálynak szólnak előadásaik, amelyekkel egyben missziót is teljesítenek. „Ez lenne az emberek feladata, hogy akinek van hite, vagy kapcsolata a Mindenhatóval, teljes lelki életet tudjon élni. Csak úgy működik az életünk, ha adunk.” 
 

Karaván-vendégjáték a Csikyben

A Csiky Gergely Színház meghívására április 24-én Kaposváron vendégszerepel a Karaván Színház Guppi című darabja, mely egy kortárs orosz szerző, Vaszilij Szigarjev műve. Az előadást Tóth Géza rendezte, a szereplők Nyári Oszkár és Nyári Szilvia, valamint Pál András, a Radnóti Színház színművésze. A darab az asszertivitás (önérvényesítés képessége) hiányáról, a manipulációról és a hitről szól, abszurdba hajló humorral, fordulatokban gazdagon, egy szerelmi háromszög keretein belül. 
 

Fotó: Lang R.