2022.05.23. 09:00
Két esztendő után újra elmehetünk Gyugyra, a búcsúra
Május 28-án két év kihagyás után újra megrendezik a messze földön híres gyugyi búcsút.
Fotó: TIBOR KOVACS
Az elmúlt esztendőkben a koronavírusjárvány-helyzet miatt nem volt lehetőség megtartani a híres ünnepséget, az idén viszont ismét várják Gyugyra a zarándokokat.
– Ahol templom volt, ott harangnak is lennie kellett. Így volt nálunk is, ám a török támadások idején elásták a leleményes helybéliek, majd 150 év után egy óriási felhőszakadás kimosta a templom melletti völgyben az előkerült harangot – mesélte Jelenka György polgármester, aki versbe is szedte a történetet. Gyugynak harangot hozott a víz című költeményét Rosta Géza zenésítette meg, a dalt az idei búcsúkor is meghallgathatják az érdeklődők.
Béndekpuszta is a településhez tartozott, nyolcszáz lelkes községként vásárjoguk volt. Valószínű, hogy a vásárosoktól ered a „megyünk Gyugyra búcsúra” köznyelvben fennmaradt somogyi szólás-mondás.
Kétezerben a kutatások során a sekrestye bejáratánál a küszöb előtt egy férfi csontvázát találták meg; a maradványok alapján lefejezték, vélhetően azért, mert nem találta meg az ősi harangot, amelyet az első világháborúban odaadtak hadi kiadásokra és töltényhüvely készült belőle. Később egy jótevőjük egy harangot öntetett a településnek, amely azóta is szól.
– Évekkel korábban sajnos elkopott a búcsú hagyománya és a képviselő-testülettel eldöntöttük, hogy nem hagyjuk veszni. Legutóbb, a pandémia előtt 1300-an jöttek el hozzánk, a környékbeliek, somogyiak mellett a fővárosból is érkeztek Gyugyra – mondta Jelenka György. Gyugyon 1202-ben I. Izsép földesúr építette a templomot, amit 1232-ben szentelték fel, Izsép a muhi csatában életét vesztette, János nevű fia IV. Bélát az Adriáig menekítette, majd mikor hazatért, egy kápolnát építettet – mesélte Jelenka György.
A festői környezetben lévő Gyugyra többen a II. János Pál pápa-dombon található Örökkévalóság park egyik padja miatt látogatnak el hozzájuk, ahol elméláznak, megnyugszanak, verset írnak, elvesztik az időérzéküket, sőt van, aki a pad gyógyító hatásáról is beszámolt.
Fotók: Kovács Tibor