2024.02.22. 09:00
Beszédesek az aranypénzek
Újabb hét érmével bővült A középkori és kora újkori aranypénzek a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményében című kiadványa, melyet Varga Máté régész állított össze. A kiadvány először 2015-ben jelent meg. Az elmúlt években azonban az összes példány elfogyott, ezért most újranyomtatták, aktualizálták és szerdán este mutatták be a sajtónak.
Varga Máté régész mutatja be a kiadványban a somogyi múzeum aranykészletét
Fotó: Lang Róbert
Egy 1400 évvel ezelőtt vert aranypénzzel is gyarapodott a múzeum frissített kiadványa. Az érme Zamárdiból, az avar kori temetőből került elő. Varga Máté régész elmondta, a Kárpát-medence legnagyobb avar kori temetője található a Balaton-parti városban, ahol már találtak hasonló aranypénzt.
– Eddig már több mint 2800 sírt tártak fel ott, a többségüket azonban korabeli sírrablók kifosztották – mesélte Varga Máté. – Az egyik sírt viszont nem elég alaposan kutatták át a rablók és az aranypénzt nem vették észre. A nemrég előkerült arany átmérője 20–21 milliméter, a súlya 3 és fél gramm. Az érmét 616 és 625 között Heraclius és a fia, Heraclius Konstantin verette.
A másik aranypénz Balatonszemesen, a Pálos kolostor ásatásán került elő. Ez egy velencei aranydukát, ami 1343 és 1354 között készült, ebből több is található a múzeumban. A többi öt aranypénzre egy helyen, a berzencei várfeltáráson bukkantak rá a régészek. A szakemberek összesen négy sírt találtak. Az egyikből – valószínűleg bőrbe csomagolva – előkerült öt aranypénz és több mint harminc – sajnos erősen korrodálódott – ezüstpénz.
– Mind az öt berzencei aranypénzt magyar királyok verették – emelte ki Varga Máté. – Az egyiket Albert király, a másikat II. Ulászló, a többit pedig Hunyadi Mátyás. Ezek közül az Albert király-féle aranypénz különösen értékes, mert ilyennel nem rendelkezett a múzeum, illetve ő csak kettő évig uralkodott, ezért az ő idejében nem készült annyi aranypénz. Emiatt az eszmei értéke is jelentős – tette hozzá a Rippl-Rónai Múzeum régésze.
Bővült a legcsillogóbb kiadványuk
A zamárdi avar sírból előkerült arany a sír keletkezését is segített behatárolni, valamikor a 600-as évek elején ásták meg. Egy kontrollvizsgálat, csontból vett minta is igazolja ezt az időszakot – hangsúlyozta a régész.
A középkori és kora újkori aranypénzek a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményében című kiadványa fotókkal, leírásokkal és két rövid tanulmánnyal jelent most meg. A kötetet Balla Krisztián régészeti rajzoló szerkesztette, a leírásokat Varga Máté régész készítette el. A katalógusban 37 érme található. A múzeumban néhány évvel ezelőtt nyílt meg az állandó numizmatikai kiállítás. Ott élőben is meg lehet tekinteni az aranypénzeket. A hét új érme közül azonban egyelőre csak öt, a Berzencén megtaláltak kerültek be a tárlatba.