Az 1100 éves magyar kultúrát és a 20 éves uniós tagságot ünnepelték

Az Európai Unióhoz való csatlakozás előzményeit, a folyamatot és hatásait a magyar történelembe ágyazva mutatta meg az a vándorkiállítás, amely a MNL Somogy Vármegyei Levéltárában nyílt meg a programsorozat részeként. Raktártúrákat hirdetettek erre a napra, még Marcaliból és Budapestről is érkeztek csoportok. A látogatók bepillantást nyerhettek abba, hogy a levéltárban milyen körülmények között őriznek 17 kilométernyi iratanyagot, mondta Polgár Tamás igazgató. A legrégebbi, 1232-es okleveleket, valamint a bőrkötéses vármegyei jegyzőkönyveket is láthatták, de Takáts Gyula levelezése és a kaposvári cukorgyár dokumentumai is helyet kaptak a bemutatón.    

A vándorkiállítás három tablóját helyi jellegűnek tervezték, ezeken a Balatonról, a somogyi irodalomról, és az épített örökségünkről szerepeltek tudnivalók. Kiállították a zselickislaki elemi népiskola és kaposmérői református templom tervrajzát a balatoni Gőzhajózási Társulat részvényeit, valamint Berzsenyi Dániel aláírását a Somogy Vármegyei Könyvtár kölcsönzési részlegéről.

A magyar nemzet 1100 éves történetét el lehet mesélni hősök történeteként is. A hősök közt találunk királyokat, katonákat és egyszerű embereket is – erről szól Királyok, hősök, csaták – 1100 év Európában művészettörténeti interaktív előadás, melynek kísérőprogramjaként történelmi pop-up képeslapokat is készíthettek a látogatók a Rippl-Rónai Múzeumban. Térbe helyezik a régmúlt legendás alakjait, akik nézőkkel közösen elkészített tárgyakon játékos formában kelnek ismét életre. Az előadás a magyar történeti festészet meghatározó festményeinek megismertetésével közös európai és magyar történelmünk sorsfordító állomásait villantja fel: a magyar állam alapítást, a Hunyadiak dicsőségét, Zrínyi Miklós hőstettét, vagy akár Buda visszafoglalását.  

Ugyancsak a kaposvári múzeum adott otthont a Magyar menyasszony tablókiállításnak, ahol huszonkét magyar nő sorsa tárul elénk, a koronás királynőktől a főúri herceg- és a polgár kisasszonyokon át a kitelepített cselédlányokig, vagy a ma online párt kereső fiatalokig. A két kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum jóvoltából érkeztek Kaposvárra, ahol a sétálóutcán sátrakban múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartottak a gyerekeknek, mondta Horváth Szilvia, a Rippl-Rónai Múzeum igazgató-helyettese.

Életünk szent helye, Kaposvár –a hétköznapi életünk megszentelt helyszíneirő szól a Petőfi Kulturális Ügynökség Sanctumja. A témáról Juhász Anna irodalmár Mező Misi zenésszel, a Magna Cum Laude frontemberével és Pohnert Dávid nagykanizsai káplánnal beszélgetett a kaposvári Takáts Gyula Könyvtárban a programsorozat részeként. 

A gasztrobusz hungarikum ételeket kínált

A Fő utcán parkolt le a gasztrobusz, mert identitásunkhoz tartozik a magyar konyha is. Az elkészült ételekből kóstolót kínáltak, és a kivetítőn is megtekinthetők voltak a legismertebb magyar ételeink, hungarikumaink. A sétálóutcán hungarikum játékteret építettek fel, szerepelt itt szabadtéri kockakirakó Somogy vármegyei értékekből, és egy óriási puzzle kirakó a buzsáki hímzést mintázta. Hungarikum és somogyi érték totót is kitölthettek az érdeklődők. A Somogy Megyei Népművészeti Egyesület lehetőséget nyújtott a népi kismesterségekkel való találkozásra, az alkotás örömének megízlelésére egy kézműves foglalkozáson. A gyerekek agyagozhattak, nemezelhettek, vagy babát készítettek a népi iparművészekkel. A Takáts Gyula Könyvtárban Mesetarisznya -1100 éves mesekönyv címmel dramatikus, interaktív játékfoglalkozást tartott Benedek Elek meséi alapján Körömi Gábor drámapedagógus és Sándor Ildikó néprajzkutató, mesemondó.

A színház, a film és a tánc is szerepelt a programban 

A közönséget láthatóan megnyerték a rendezvények. A kultúra minden népet meghatároz, mert ha egybemosódik, mint manapság, akkor eltűnnek a sajátosságaink, mint az élővilágban a biodiverzitás, ezért tartotta fontosnak, hogy eljöjjön, mondta a nyugdíjas Lelovics László, aki csipkeverést tanulta az egyik sátornál. A Hangya tanodából 23 hátrányos helyzetű gyermeket kísért Bertalanné Bogdán Réka csoportvezető. A somogyi településekre jellemző értékeket hozták el, mutatta be Horváth Mariann, a Nemzeti Művelődési Intézet térségi koordinátora.  

A színház, a film és a tánc iránt érdeklődők is találhattak maguknak programot. A rendezvénysorozat csütörtökön este vette kezdetét, amikor a Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Magyar Drámai Színház közös produkciójaként Petőfi A helység kalapácsa című művét állították a Csiky Gergely Színház színpadára. Pénteken délelőtt a Szivárvány Kultúrpalotában Az anyám és más futóbolondok című filmet vetítették, majd Fekete Ibolyával, a filmrendezőjével közönségtalálkozót szervezett a Magyar Nemzeti Filmintézet. Pénteken este az Együd Árpád Művelődési Központban táncgálát tartottak, amely lapzártánk után kezdődött.