Megfejt tehenesek: csődveszély a magyar istállókban

Akad olyan vállalkozás, ahol  a tejeladáson naponta 120 ezer forintot buknak. A vállalkozók már torkig vannak az ígéretekkel. Most egy felmérés készült Somogyban, amelyet kedden vitatnak meg a szakértők. – Az Európai Unió bizottsága azonnali és hatékony beavatkozást tegyen a tejpiaci egyensúly megteremtése érdekében – követelte nemrég a termelők demonstrációs bizottsága.

Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnökhelyettese azt mondta: tíz napja jártak az agrárminiszternél. A felvetett szakmai kérdésekben a héten várják a választ. Egy esetleges demonstrációval kapcsolatban az elnökhelyettes utalt rá: a szaktárca válaszától függ, hogy milyen lépéseket tesznek. Ha tiltakozó akciót szerveznének, akkor erre vélhetően áprilisban kerül sor.



Súlyos válság, elképesztő állapotok; így értékeli a kialakult helyzetet több somogyi szakmai szervezet. A mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetsége reprezentatív felmérést készített márciusban a taggazdaságok tavalyi tevékenységéről. Kedden elnökségi ülésen vázolják fel az eredményt. Müller János megyei titkár azt mondta: nem zárható ki, hogy hamarosan a szarvasmarhatartók százasával adják el az állatokat. Pillanatnyilag közel 2300 darab tehén van a szövetséghez tartozó vállalkozásoknál. Könnyen valóra válhat, hogy év végéig 10-15 százalékkal csappan meg az állatok létszáma.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Választ várnak a szaktárcátóül a tejtermelők
[/caption]

– A vizsgált gazdaságokban tavaly csaknem 20 millió liter tejet állítottak elő – közölte Müller János. – Ez több mint egyharmada a megyében megtermelt mennyiségnek. Meghökkentő változás zajlott le az ágazatban: a tavalyi első félévben még viszonylag magasabb árat adtak az alapanyagért. A trend ősszel megfordult, s egyre gyengébben keresnek az állattartók. A megalázó felvásárlási árak egyenes következménye a biztos csőd – adta ki dühét több somogyi termelő. Vakmerő vállalkozásnak tartják manapság az állattartást. Kínos heteken vannak túl, s lehet, hogy az eddiginél is gyötrőbb hónapok következnek.
Csécsei János közgazdász, a mezőgazdasági szövetség elnökségi tagja megérti a felháborodásukat. Azt mondta: amíg a tej literenkénti önköltsége közel 75-80 forint, a felvásárlók nagyjából 58-60 forintot fizetnek.

– Ennél szélsőségesebb árakról is hallottam már – így a szakember. – Egyes vállalkozásoktól állítólag a tej literét 45 forintért vették át.
Ahol nincs biztos anyagi háttér, ott csak idő kérdése, hogy a vállalkozó mikor dobja be a törölközőt. Az elnökség képviselője szerint 2009 rendkívül rossz év a szarvasmarhatartóknak. S ha netán nyárig még emelkednének az árak, akkor is rengeteg gazdaságban legfeljebb nullszaldó körüli lehet az ágazat teljesítménye.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] A demonstrációtól sem riadnak vissza a gazdák
[/caption]

Szabó Tamás, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) megyei elnöke úgy fogalmazott: a gazdaságok tartalékaikat élik fel. S lassan attól kell félni, hogy a magyar tejipar is a cukoripar sorsára jut. Azaz a gazdaságok a gyárak mintájára bezárnak, és a munkásokat szélnek eresztik.
– Néhány helyen már a teljes csődtől rettegnek – fejtette ki. – A vállalkozások megkezdték az állatállomány csökkentését, a régóta esedékes beruházásokat elhalasztják. Ilyen viszonyok közepette felelőtlenség bármilyen fejlesztést vállalni.

Nagybajomban már régóta tudják: naponta garantáltan közel 120 ezer forint a veszteségük. Januárban még 64 forintot számláztak egy liter tejért, a márciusi új szerződés szerint 58 forintra zsugorodott a felvásárlási alapár.
– Ha tényleg nem változik semmi, akkor szerintem beborul az ágazat – mérgelődött Czeferner József, a mezőgazdasági zrt. elnöke. – Elég, ha az önköltség és a felvásárlási ár közötti különbségre gondolunk. Érthetetlen, hogy miként juthat idáig egy ágazat.

Szép szavakkal nem lakik jól a szarvasmarha

Az etikai kódexszel nem tudjuk kifizetni a takarmány vagy a vitamin árát – jegyezte meg a nagybajomi vállalkozás vezetője. Ezzel a szakminiszter korábbi bejelentésére utalt, miszerint jó lenne, ha az üzletekben az élelmiszerek nyolc-van százaléka hazai lenne.
Czeferner József rámutatott: ahol súlyos pénzügyi gondok vannak, ott a napi problémák megoldására összpontosítanak a társaságok. Az államtól valódi segítséget és anyagi forrást sürgetett a szakember.