Betegeskedő Somogy: létbizonytalanságban nem jut az egészségre

Amelyet éppen az előbbi mutatók miatt azzal a céllal hívtak össze, hogy megyei egészségügyi prevenciós együttműködést kezdeményezzenek szakmai, oktatási és civil szervezetek, önkormányzatok között. Továbbá, hogy valamennyi somogyi településnek legyen egészségterve.
– Kiemelkedő mértékben, 43 százalékban életmódunk befolyásolja egészségi állapotunkat – mondta Szöllősiné Maler Mónika népegészségügyi munkatárs a fórumon –, ám nem elhanyagolhatók az egészségi állapotunkért 19 százalékban felelős környezeti hatások sem. Az ide tartozó társadalmi és gazdasági mutatók is rendkívül erősen befolyásolják ugyanis életmódbeli döntéseinket: aki létbizonytalanságban él, nem valószínű, hogy az egészséges táplálkozást, testmozgást fogja választani.
Ennek fényében megyénk kritikus népegészségügyi helyzetét alátámasztandó Szöllősiné Maler Mónika Somogy társadalmi, gazdasági viszonyait elemezve hangsúlyozta: az országos és régiós átlagnál is kedvezőtlenebb foglalkoztatási ráta jellemző Somogyra.



– Alacsony a foglalkoztatás, az átlagkereset, az egy főre jutó GDP is lényegesen kedvezőtlenebb Somogyban, mind a régióban, illetve az országban – mondta. – A 15 évesnél fiatalabb korosztály és a munkaképes korú férfiak létszámának csökkenése pedig előrevetíti az eltartó és eltartott lakosság arányának fokozatos romlását. Ami minden területen éreztetni fogja a hatását, és összefogást sürget.

Annak érdekében hívtuk prevenciós együttműködésre a szakmai, társadalmi és civil szervezetek képviselőit, hogy a megyében egységes elvek alapján történjen az egészségfejlesztés, prevenciós tevékenység – mondta Fadgyas Erzsébet megyei tiszti főorvos. – Fő feladatunk az elsődleges prevenció, az egészségmegőrzés, ezt iskolai, közösségi, települési színtereken valósítjuk meg. Prioritást élvez a népegészségügyi program kommunikációja, további célunk, hogy minden településnek legyen egészségterve. Ehhez megadjuk a szakmai segítséget, s várjuk az egészségügyi, oktatási, helyi szervek képviselőinek közreműködését.  

Bár Somogyban nőtt a születéskor várható élettartam Szöllősiné Maler Mónika népegészségügyi munkatárs szerint, ám az országos átlagtól lényegesen elmarad. – Az uniós átlagtól pedig férfiak esetében 8,1, nők esetében 5,9 év az elmaradás – mondta. – A férfiakat tehát rendkívül korán elveszítjük, majdnem háromszoros női többletlétszámmal kell számolnunk 60 éves kor után. További probléma, hogy az ún. Ratkó-korszak gyerekei a következő években tömegesen fognak nyugdíjba vonulni. A második demográfiai hullám pedig harmincöt-negyven éves korosztályba lépett, ám a születések számában nem jelenik meg a harmadik demográfiai hullám. Ami esetleg még magyarázható azzal, hogy a fiatalok későn vállalnak gyereket, de ha pár éven belül nem jelentkezik emelkedés a születések számában, mindenképpen komoly problémát fog okozni.

A somogyiak jelenlegi egészségi állapotáról kiderült a fórumon: a magas vérnyomás betegséggel küzdők száma kiemelkedően magas, és folyamatosan emelkedik. Ugyancsak magasabb az átlagosnál a májbetegek száma, ami elsősorban az alkoholfogyasztással függ össze. Ugyancsak kimagasló a túlsúlyosok és elhízottak aránya. – S még riasztóbb, hogy amíg 1995-ben a túlsúlyos gyerekek aránya 4,2 százalék volt, addig 2011-ben már 11,9 százalék.

A szakemberek szerint mégis sokat köszönhetünk a népegészségügyi szűréseknek annak ellenére, hogy a részvételi arány még közel sem az elvárt szintű. Ahhoz, hogy a halálozások száma érzékelhetően csökkenjen, átlagosan 60-70 százalékos átszűrtségre volna szükség. Ehhez képest – bár hivatalos adatokhoz nem sikerült hozzájutnunk – a magánrendelésekre járókkal együtt egyelőre 30-40 százalékra saccolják a magyar nők méhnyakrák-átszűrtségét.


A legfontosabb szűrővizsgálatok

Igyekeztünk összegyűjteni a legfontosabb szűrővizsgálatokat, s hogy azokon mely korosztálynak milyen gyakorisággal kellene részt vennie. Az általunk közölt sorrend nem jelent fontossági sorrendet, ám kialakításában segítségül hívott szakembereink abban határozottan egyet értettek, hogy az évenkénti vér-illetve vizeletvizsgálat mindenképpen ajánlott. Ezen kívül negyven év felett szintén évente ajánlott a tüdőszűrő, a szájüregi daganatok szűrése, illetve férfiaknál a prosztatavizsgálat kétévente. Koleszterinszint-mérést viszont már 21 év után kellene végeztetni háromévente. A bőrrákszűrést már húsz éves kortól ajánlják évente, s a vérnyomásmérés is ajánlott húsz évtől, de minden háziorvosi látogatásnál. A nőknél a méhnyakrákszűrést 25 év felett évente kell végeztetni, a vércukorszintmérés is 25 év fölött ajánlott természetesen férfiaknak is. Ez utóbbit 45 év felett félévente ajánlják. Csontritkulás-vizsgálatot a nők a menopauza után évente, a férfiak hetven éves kortól kérjenek. A mammográfia vizsgálat a nőknél 45 év fölött ajánlott, a vastag- és végbélrákszűrés pedig kétévente a férfiaknál is.