Gyakrabban csenget a védőnő: jön az új gyerekfejlettség-szűrés

– Több mint három év alatt talán, ha kétszer járt nálunk a védőnő – panaszolta egy ismerős –, ebből egyszer rögtön a gyerek születése után...
Noha nem ez a jellemző, a jövő évtől hozzájuk is gyakrabban kell elmennie a szakembernek, ugyanis 2016-tól indul a kisgyerekek új típusú szűrése, melynek célja, hogy lehetőleg minél előbb kiderüljenek a különféle fejlődésbeli problémák, s megkezdődhessen az érintettek esetében a korai fejlesztés – a felmerülő gondokat ugyanis három éves korig lehet a leghatékonyabban orvosolni.



– Természetesen a kollégák eddig is nyomon követték a gyerekek fejlődésmenetét – tájékoztatott Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének (MVE) elnöke –, ám nem létezett egységes szűrőprogram.
A jövő évtől viszont az érzék- és mozgásszervek, a kommunikáció fejlettségi szintjét, a beszédfejlettséget már azonos szempontok alapján vizsgálják minden gyereknél, sőt, az újfajta szűrés az autizmus jeleire is utalni tud. A védőnők, főleg csecsemőkorban gyakrabban látogatják majd az érintett családokat – jelenleg a gyermek egyéves koráig négy kötelező védőnői vizsgálat van, a jövőben hat lesz –, s a szűrésbe bevonják a szülőket is, akiknek a gyerek hat éves koráig tizenkét alkalommal kell kitölteniük egy kérdőívet, míg akiknél egy korábbi vizsgálatnál felmerült valamiféle fejlődési zavar gyanúja, 15 hónapos, illetve 2,5 éves korban külön teszt készül. Persze nagy kérdés, mennyire lesznek őszinték a szülők a válaszadásnál?

– A tapasztalat szerint nem feltétlenül partnerek – jegyezte meg Csordás Ágnes –, sokszor homokba dugják a fejüket, nem ismerik el a problémákat, hanem bíznak benne, majd elnövi a gyerek.

Éppen ezért nagy a védőnők felelőssége, akiknek saját, illetve a gyerek orvosának tapasztalata alapján, no és a kérdőív válaszai segítségével kell megállapítaniuk, a vizsgált kicsi megfelel-e az életkorára jellemző elvárt fejlettségi szintnek. Az sem mindegy persze, mikor derül ki az esetleges eltérés, hiszen a fejlesztést ugyan a lehető leggyorsabban meg kell kezdeni, ám jelenleg a szakszolgálatok túlterheltek, gyakran három-négy hónapig kell várni, míg valaki sorra kerül, s ez egy csecsemő esetében akár sorsdöntő is lehet.

– Elvileg jövőre a szakszolgálati gyógypedagógus-létszámot is bővítik – mondta erre az MVE elnöke, aki szerint emellett több védőnőre is szükség lenne. Jelenleg 3800-an dolgoznak az országban, akik közül háromezren már elvégezték az új szűréssel kapcsolatos képzéseket. A szülőket is megpróbálják felkészíteni, a gyerekük életkorához kötött tájékoztató anyagot is kapnak, hogy tisztában legyenek azzal, melyek azok a jelek, amelyek problémára utalhatnak. A szűrésnél új elemnek számít a rizikókérdőív is, melyet a várandósság ideje alatt töltetnek ki az anyákkal, hogy tudjanak róla, ha valamelyik babára fokozottan kell figyelni. Idehaza jelenleg nagyjából 3500 öt év alatti gyerek vesz részt korai fejlesztésben, az általános iskolákban viszont évente úgy ötezerről derül ki, hogy szüksége lett volna rá...

Tíz somogyi védőnő hiányzik

A jogszabály szerint egy védőnőnek 250 gondozottja lehet, ám a szakemberhiány miatt ennél nagyobb a leterheltségük. Az MVE adatai szerint 330 gyerek jut egy védőnőre, de akad, aki – miután másik körzetben is helyettesítenie kell – hatszáz aprósággal foglalkozik, legalábbis elvileg. A legrosszabb a helyzet Nógrádban, ahol a státuszok 22 százaléka betöltetlen, a legjobb Tolnában, ahol 98 százalék a betöltött. Somogyban a 157 körzetből 148-ban akad védőnő, s 19 iskolai állásból is 18 betöltött, ezzel a megye a hazai rangsor felső harmadába tartozik.