Gyerekként vállalnak gyereket - kismamák az iskolapadban

A két hónapos baba békésen alszik a pattogó kályha mellett. Arcán angyali mosoly játszik, még nem érzékeli az élet nehézségeit. Édesanyja ekkor toppan be a szobába: vékony, cserfes kamaszlány, szinte maga is gyerek még. Azt mondja, 16 évesen lett terhes, és amikor megsejtette, kicsit kétségbeesett. Katalin 10-12 hetesen csinált egy tesztet, majd a végeredmény láttán az egyik középiskolás tanárától kérdezte meg, hogy ez mit jelent. Elmondani akkor még nem merte senki másnak, így kivárt. Már 16 hetes terhes volt, amikor édesanyja is megtudta. Együtt mentek el a nőgyógyászhoz, és ekkor már szó sem lehetett abortuszról. Katalinnak ráadásul rosszullétei sem voltak, és a hasa is csak az utolsó időszakban, hirtelen nőtt meg. Így héthónapos terhességéig tovább járt az iskolába is, aztán magántanuló lett.
– Tudták az osztálytársaim, barátaim is, sokan gratuláltak – meséli. – Aztán abba kellett hagyni az iskolát, a terhességem alatt még tanultam, de most már a baba mellett nem nagyon tudok.

A gyermek 16 éves apjával jelenleg is együtt vannak, anno három hónapja jártak, amikor kiderült Katalin terhessége. Párja eleinte nem örült, később azonban ő is várta a babát. Végül a kicsi gerincbe adott érzéstelenítő injekcióval, császármetszéssel született. Katalin a kínok kínját állta ki. Megfogadta: több gyereket nem szül.
– Eleinte még öltöztetni sem mertem a babát, mert attól féltem, hogy eltöröm – mondja. – Most már ügyesebb vagyok, de még fürdetni nem merem, azt édesanyám csinálja.

Erzsi, a baba nagymamája most a kirendelt gyám, hiszen a lányanya fiatalkorúsága miatt nem lehet. Így a nagymama kapja utána az anyasági támogatást is.
– Amikor megtudtam, hogy a lányom terhes, nagyon nem örültem a hírnek – teszi hozzá Erzsi. – Ipariba járt és még ki sem élte magát, mi is albérletben laktunk, engem épp akkor rúgtak ki a munkahelyemről, és a saját magam által nevelt három gyermek után már tudtam, hogy ez mekkora anyagi teher.
A család két nap alatt költözködött abba az új albérletbe, ahol ma is él. Áram azonban nincs a lakásban. Jövedelmük a GYES-ből, gyerektartásból és családi pótlékból áll. Utóbbinak egy részét a minap elvonták az egyik gyerek magas számú iskolai hiányzásai miatt.

A barcsi nőgyógyászaton manapság két véglet létezik: eltűnt a 25-30 éves szülni vágyó korosztály, helyét átvette a 14-től felfelé, és a 30 feletti szülési hajlandóság. A legfiatalabb páciens 13 éves volt, aki ma – 15 évesen – a második babát tervezi.
– Rengetegen vállalnak iskolai és anyagi háttér nélkül gyereket az utóbbi időben, ez az eseteink mintegy 10 százalékát teszi ki – tájékoztatott Kisimre László szülész-nőgyógyász. – Tudnunk kell azonban, hogy itt még egy fejlődő szervezetről van szó, olyan fiatalokról, akik az élet kezdetén vannak, ami valahogy kisiklik egy terhesség kapcsán.
Az orvos szerint a legtöbb ilyen diák abbahagyja az iskolát, a gyerek mellett már nem tanul, nincs egzisztenciája és nagy valószínűséggel elkallódik a jövőben.

Az elmúlt egy évben feltűnően megnőtt az iskolai védőnői szolgálat részéről is a jelzések száma a barcsi családsegítő központ gyermekjóléti szolgálata felé.
– A legnagyobb nehézségek, amivel küzdünk: a szülői nevelési hiányosságok, és azok következményei – hangsúlyozza Opra Rita családgondozó. – Ezekben a családokban felnövekvő fiatalkorúaknál tapasztalható a szociális készségek, a problémamegoldó képesség gyengesége, a társadalmilag általánosan elfogadott értékek és normarend hiányosságai.

A szakember állítja, többnyire erre vezethető vissza a gyakori igazolatlan iskolai hiányzás, a deviáns viselkedés, a fiatalkorban elkövetett bűncselekmények, de a korai, fiatalkorú gyermekek gyermekvállalása is, mely növekvő tendenciát mutat a városban.
– A fiatalkorúak gondolkodásában is fellelhetők a szülők nevelési hiányosságai, így például az erkölcsi normák, az értékek hiánya, vagy a fiatalok családtervezési problémái – fűzi hozzá Opra Rita. – Hosszú távú tervezésről szinte alig beszélhetünk, hiszen ezeknek a családoknak a mindennapjait az aznapi túlélés határozza meg, a fellépő problémák „tűzoltó” jellegű megoldása. Pedig a családtervezéssel kapcsolatos információk továbbadása, a szexuális felvilágosítás, a védekezés, vagy a nem kívánt terhesség megszakításáról történő bizalmas beszélgetések a gyermek korának és nemének megfelelően elsősorban a család egyik fő feladata lenne.



A dél-somogyi családgondozók tapasztalatai, hogy a serdülőkori gyermekvállalást követően a fiatalok már nem fejezik be iskolai tanulmányaikat, még magántanulói státuszban sem. Ez viszont tovább generálja az alacsony iskolai végzettséggel, és az ehhez társuló munkanélküliséggel járó szegénységet. A munkájuk során látják, hogy a fiatalkorú kismamák kezdetben titkolják a terhességet, illetve valami csodában reménykedve későn vesznek tudomást annak jeleiről. A gyermek megszületését követően azonban a fiatal anyukáknál gyermeknevelési nehézségek lépnek fel, hiszen a pozitív minta hiánya miatt a szülői készségeik gyengék. Ez a tartós jelenség olyan spirált eredményez, amelyből nehéz kitörni.

Külső segítő beavatkozások és az azokra való fogékonyság hiányában a szegénységi csapda generációkon keresztül állandósulni látszik. Továbbra is fokozottan veszélyeztetett csoportok maradnak a munka nélkül, alacsony iskolázottsággal. Így a család egyetlen bevétele a gyermekneveléssel együtt járó ellátás, mint a gyes, anyasági támogatás, családi pótlék, vagy bizonyos támogatások, segélytípusok maradnak.