Pálinkára váltott segély, kocsmába megy az állami támogatás

– Volt, hogy konzervet adtunk, és továbbadta az illető valamelyik kereskedelmi egységben, mert pénzt kapott érte, vagy leitta az árát. Máskor étkezési utalványt osztottunk, azzal is ez történt. Sőt, amikor éthordóban odavittük az ebédet, azt is eladták, mert bizony volt, aki megvette – sorolta Rózsa Sándor inkei polgármester, milyen falakba ütköztek próbálkozásaik, amikor nem készpénzben, hanem természetbeni juttatásként akarta az önkormányzat a különböző segélyeket adni.

A kormány szándéka, hogy csökkentené a készpénzalapú segélyezés arányát, és növelné a természetben nyújtott ellátásokét. Ennek részleteiről azonban még nem sokat tudni, így nem világos az sem, hogy melyik segélytípusokat érintheti a változás, és milyen természetbeni juttatásokról lehet szó.

Amúgy a jelenlegi szabályozás is lehetővé teszi egyes segélyek természetbeni nyújtását. A különféle jövedelempótló támogatásokra a 2011-es központi költségvetés összesen 113 milliárd forintot irányzott elő. Ennyi normatívából kell, némi saját hozzájárulással, az önkormányzatoknak kigazdálkodniuk szociális ellátottjaik járandóságának egy részét: a rendszeres szociális segélyt, az időskorúak járadékát, a lakásfenntartási támogatást, a közmunkáért járó bért, a bérpótló juttatást.

Rózsa Sándor azt mondta: vannak aggályai a természetbeni juttatás kapcsán a fenti példák miatt. Mert ha a segélyezett természetbeni juttatását értékesíti, úgy csak töredéke összeg jut el hozzá, hiszen olcsóbbért árulja, ám a készpénz teljes összege nála marad.

– Jó és rossz is – summázott Zsirmon Endre, Iharosberény első embere. Az 1400 lakosú faluban mintegy 200 embernek 70-75 millió forintot fizetnek ki idén különböző segélyekre, ebből 62-63 millió az állami támogatás, a többit az önkormányzat teszi hozzá. A különböző segélyeknél más-más az állami hozzájárulás mértéke, így például a rendszeres szociális segélynél 90 százalék, a lakhatási támogatásnál csupán 75 százalék, a többi a település cehje.

A polgármester szerint ideális volna, ha fele-fele arányban lenne készpénzes, illetve természetbeni segélyezés, hiszen nem csak ételre költenek az emberek, számlákra is. Ezeknek a családoknak pedig általában a segély az egyetlen bevételi forrása. Iharosberényben egyébként nem adnak természetbeni segélyt, kivéve, amit egyéb forrásból pályáznak meg. Az uniós segélycsomagból például 600-700 ember kapott összesen kilencmillió forint értékű juttatást. Zsirmon Endre szerint ezt nem tették pénzzé, hiszen a fejenként két kiló liszt, egy csomag száraztészta nem nagy mennyiség.



Szenta polgármestere, Sashalmi Miklós úgy véli: jó ötlet a kormány szándéka, ám le kellene szűkíteni egyes segélyekre: a lakásfenntartási és a gyermek után járó támogatásnál szigorítani kellene, hogy a család valóban arra fordítsa a pénzt, amire kapja. Jelenleg ez nem mindig sikerül.
– Előfordult, hogy valaki segélyt kért, és úgy adtunk, hogy a gondnokkal együtt mentek el megvenni a szemüveget, a cipőt – mondta Sashalmi Miklós. Azt is: kis faluban nagyon odafigyelnek egymásra az emberek, tudják mi lesz a sorsa a segélynek.
Szentán tavaly szociális tűzifát osztottak több mint 30 családnak, és volt, aki pénzzé tette. Hogy aztán miből volt tüzelője, ki lehet találni...

Szociális területen dolgozó szakember mesélte: az amúgy üdvözlendő szociális földprogramban osztott vetőmag krumplit is sokan megették, ahogy lábasban végezték a nyúltartást megalapozni hivatott állatok is.
Segíteni kell, és a szándék is megvan, viszont ki mennyire érdemli meg, tud-e vele sáfárkodni, és a segítség valóban arra jut, amire a segélyosztó szánja, a polgármesterek szerint erre még nem született egyértelműen jó megoldás. Talán mert nem is létezik.