Rendőrök a tantestületekben? Szigor az iskolákba vezényelve

A bejelentés vegyes fogadtatásra talált, egyes szakértők szerint elhibázott a kezdeményezés, nem rendőröket kellene az iskolákba vezényelni, a pedagógusoknak kellene bűnmegelőzési felkészítőket szervezni, ráadásul törvényi elvárás, hogy az oktatási intézményekben csak olyanok taníthatnak, akik rendelkeznek pedagógiai végzettséggel. Semmi sem indokolja, hogy felkészületlen rendőrök legyenek a tantestületek tagjai. Indokként felhozták, az iskola nem félkatonai szervezet, lehetséges, hogy egyes helyeken javulna a fegyelem, de ez nem szolgálná a valódi pedagógiai célokat.



– Szerintem nem kell rendőr az iskolákba, még ha a szándék érthető is – felelte megkeresésünkre Szigeti Mónika gyermekpszichológus. – Egyre több az olyan gyerek, aki magatartási problémákkal küzd, ám ez arra vezethető vissza, hogy a korai életkorban hiányt szenvedtek magatartási példákból. Őket abban kellene támogatni, hogy helyrehozzák az alapvető értékrendszeri hibáikat. S erre általánosságban egy rendőr nem alkalmas.
Hozzátette: a rendvédelmi szervek munkatársai szigorú szabályrendszerben dolgoznak, ez a fajta szigor gyakran ellenállást vált ki a gyerekekből, akiknek sokszor inkább érzelmi támogatásra lenne szükségük, melyet jobban megkaphatnak a pszichológustól és a pedagógustól.

– Abban biztos vagyok, hogy iskolarendőrség bevezetése az első időkben látható eredményeket hoz – folytatta –, ám a mélyebb problémákra nem ad megoldást. A visszatartó erő csak ideig-óráig hat. Sokkal többet érne, ha a mentálhigiénés szakemberek vagy pszichológusok teljes óraszámban dolgozhatnának az intézményekben. A diákok látható igénye, hogy bizonyos témákról ne a tanárokkal beszélgessenek.
A kaposvári iskolák az átlagnál jobb helyzetben vannak, hiszen mindenütt dolgozik iskolapszichológus, ám még így is kevés idő jut a problémák megoldására. Szigeti Mónika szerint áttörést hozhat az új irányvonal, miszerint 500 gyerekenként „jár” majd egy óvoda- vagy iskolapszichológus.

– A rendőr nem feltétlenül az erőszakot, de a szigort testesíti meg – tette hozzá –, s ennek pedagógiai hatása megkérdőjelezhető. Nem beszélve arról, minél idősebb egy gyerek, annál kevésbé visszatartó ez számára. Főként, ha olyan közegből érkezik, ahol a rendőrt nem tartják veszélyforrásnak.
A szakemberek szerint vélhetően az iskolai fegyelmi és rendőrségi ügyek alapján döntenek majd az illetékesek, mely intézmények számítanak kiemelten veszélyeztetettnek, hová kerüljön iskolarendőr.
– A kaposvári általános iskola egyetlen tagintézményében sem lesz iskolarendőr – tájékoztatott Szabó Zoltánné Kudomrák Zsuzsanna, az iskola igazgatója –,  mindenütt nyugodt légkörben oktatnak, az adódó kisebb konfliktusokat a pedagógusok megfelelően kezelik. Az iskolarendőrség felállítása ugyanakkor nem elvetendő, hiszen akadhatnak olyan középiskolák, ahová szélsőségesen deviáns diákok járnak, velük szemben ez megfelelő intézkedés.

– Remélem, nálunk lesz! – mondta Agócs Attila, a kaposvári építőipari szakközép- és szakképző iskola igazgatója, aki hozzátette, az idei tanévben 62 diákot kellett eltávolítaniuk az intézményből... – Szerintem minden iskolába kellene iskolarendőr, a mai fiatalsággal jelentkező problémák ugyanis nem csak egy-egy intézményt érintenek. Az általános iskolákra is gondolok, hiszen az alapvető gondok már ott kialakulnak, a középfokú oktatási közeg már csak felerősíti azokat, melyek adott esetben egy szakképzőben jobban jelentkeznek, mint egy gimnáziumban, hiszen előbbiben több problémás gyerek kerül egy közösségbe.

Az igazgató abban egyetértett a gyermekpszichológussal, hogy az iskolarendőr nem a legideálisabb megoldás a gondok kezelésére, ám szerinte sok esetben a visszatartó erőnek is nagy szerepe lehet.
– Bár láttam diákokat, akikben kifejezett ellenállást váltott ki a rendőr – ismerte el Agócs Attila. – Úgy gondolom, az az iskolarendőr lehet majd sikeres, aki bizonyos feladatokat át tud majd venni az iskolapszichológustól. Például, ha megfelelő viselkedési formákat mutat, többet érhet, mintha felemeli a szavát. Az igazi változásokhoz persze a családi háttereket kellene rendbe tenni, ám sajnos a diákok egyre nagyobb része érkezik olyan közegből, ahol nem találkoznak a megfelelő magatartási formákkal és értékrenddel. Persze ez összefügg a gazdasági helyzettel: nem véletlen, hogy Somogyban több az ilyesfajta gond, mint például a nyugat-magyarországi régióban.