Szülők kutyaszorítóban: beteg lett a gyerek, ki maradjon otthon?

– Senkinek nem kívánom ezt az érzés, életemben eddig egyszer fordult elő, de bevallom, nem tudtam olyan döntés hozni, ami számomra és persze a gyerekek számára is elfogadható. Így hát maradt a kompromisszumos megoldás – mondta Ildikó (kérésére említjük, csak keresztnéven), aki Kaposvárról került a fővárosba, természetesen munka miatt. – Szóval reggel ébresztettem az egyik gyereket, s már gyanús volt, mintha meleg lenne a feje. Mentem a másik másik gyerekhez, aki azzal fogadott, anya fázom. Remek, futott végig az agyamon, ha valamikor, ma biztosan nem tudok itthon maradni velük. S mivel a nagyszülők 200 kilométerre vannak, a férjem pedig már elindult a munkába, két lehetőség volt: vagy itthon maradok kockára téve, hogy ezt minimum nem köszönik meg a munkahelyem vagy a gyerekek maradnak egyedül, a nagyobb vigyáz a kisebbre, s jövök, amint tudok. Nem vagyok rá büszke, de ez utóbbit választottam, ehhez kellett, hogy tíz éves nagylányom meglehetősen talpraesett minden tekintetben. S a lelkükre kötöttem, mindig legyenek elérhetők telefonon.



Ildikó története kiválóan támasztja alá annak a friss kutatásnak az eredményét, miszerint minden tizennegyedik hét év alatti gyermek egyedül marad otthon, ha lebetegszik. A megdöbbentő tény a Profession.hu 500 családot vizsgáló felméréséből derült ki, és az mno.hu hozta nyilvánosságra. Hogy ez somogyi jelenség is, arra pedig a beszédes számok irányítják rá a figyelmet: az utóbbi tíz évben folyamatosan csökkent a megyében mind a táppénzes, mind pedig a gyermekápolási táppénzes napok és esetek száma is. A csökkenés úgy különösen szembetűnő, hogy 2009-ig évente hét százalékos munkanélküliségi rátát közöl a KSH, magyarul nem volt több a munkanélküli a családokban, akik részt vehettek a beteg gyerekek ápolásában. Igaz azt követően 10 százalék körüli a ráta egészen 2014-ig, amikor viszont 7,7 százalékra csökken.

Saját betegségünk okán tehát és persze beteg gyerekünk miatt az elmúlt tíz évben folyamatosan kevesebbszer írattuk ki magunkat táppénzre Somogyban, ahogy országosan is. A Somogy Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály tájékoztatója szerint Somogyban 2005 és 2010 között több, mint 220 ezerrel, míg 2010 és 2014 között csaknem 150 ezerrel csökkent a táppénzes napok száma. A gyerekek után igénybe vett táppénzes napok száma pedig mindkét vizsgált időszakban 2300-zal lett kevesebb. Országosan 2005-ben 3 486 ezer táppénzre jogosultból 102 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, addig 2013-ban 3 796 ezerből már csak 54 ezren. Ez a csökkenő tendencia megfigyelhető a gyermekápolási táppénz esetén is mno.hu szerint.

A Profession.hu felméréséből az is kiderült, hogy minden tizedik 8–14 év közötti gyermek szintén egyedül marad otthon betegség esetén. Aki tud, általában 6-7 napot marad otthon a beteg gyermekkel, tízből nyolc esetben pedig az édesanya gondoskodik a csemetéről. Átlagosan háromszor gyakrabban fordul elő, hogy a szülő helyett valamilyen más családtag, például nagyszülő vigyáz a gyermekre. A munkavállalók 60 százalékának nehéz megoldania, hogy a gyermek betegsége miatt szabadságot vegyen ki, az arány az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél és a fizikai munkát végzőknél jelentősen magasabb, 80 százalék körüli.


„Ki tudja előre, hogy holnap megbetegszik a gyerek?”

A Profession.hu szerint az alacsonyabb beosztásban dolgozók és a felsővezetők esetében a legnehezebb megoldani az otthonmaradást a beteg gyerekkel. Előbbi esetben a munkavállalók félnek, hogy nem tartják őket megbízható munkaerőnek, míg az utóbbinál a helyettesítésre nincs megfelelő lehetőség. Míg ma már – ahogy Ildikó fogalmazott – egyre több munkaadó ösztönzi arra a munkavállalót, hogy betegség esetén maradjon otthon, ne fertőzze meg munkatársait, addig a gyerek betegsége esetében már nem ilyen toleráns a főnök az én tapasztalatom szerint. Ha lehet, a többség igyekszik szabadsággal megoldani az ilyen helyzeteket, igaz, ez nem egyszerű, mert hát ki tudja előre, hogy holnap megbetegszik a gyerek?