2015.02.24. 08:05
Táppénz: csak akkor, ha a gyerek a beteg
Somogyban még javában tombol az influenza. A rendelkezésünkre álló adatok szerint megyei szinten 11 százalékkal emelkedett az előfordulása, a megbetegedések a gyermekek között a leggyakoribbak, a leginkább érintettek a 3-5 évesek voltak. Így vélhetően most az átlagnál többen vannak betegszabadságon, táppénzen a megyében.
Ahogy a kaposvári kisgyerekes Krisztina mondja, ha a gyerek beteg, vele biztosan otthon marad, mert a nagyszülők, akik segíthetnének, sajnos távol vannak. – Viszont, ha engem dönt le a vírus, már korántsem biztos, hogy nem megyek be dolgozni – mondta. – Ha szerencsém van, igyekszem a hét végén kifeküdni. Ha nincs, akkor is csak akkor maradok otthon, ha már felkelni is alig bírok. Tudom, ez nem jó, de így próbálom magam védeni. Nem a főnököm miatt, mert Ő mindenkinek mondja, ha beteg, inkább maradjon otthon. Viszont, ha néhány napot nem dolgozom, úgy összetorlódnak a dolgaim, hogy képtelen vagyok a végére érni. Így inkább betegen is dolgozom, még ha kicsit kevesebbet is.
Az tehát nemigen változott az elmúlt években, hogy akinek van munkája, nem szívesen marad otthon. Hogy kis mértékben mégis növekedett az elmúlt években a táppénzes napok száma a megyében, annak más áll a hátterében.
A táppénzes napok száma és a kifizetett táppénz összege is emelkedett kis mértékben Somogy megyében a Somogy Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének tájékoztatása szerint. A megyében kifizetett éves táppénz összege nem egész 1 milliárd 104 millió forintról 1 milliárd 279 millióra emelkedett. Az igénybevevők száma 24 660-ról csaknem 26 ezerre nőtt, az egy főre jutó éves táppénz összege pedig 44 ezer 761 forintról csaknem ötvenezerre változott.
– Az adatok kizárólag a Somogy megyében székhellyel rendelkező munkáltatóknál foglalkoztatottak, illetve egyéni és társas vállalkozók részére kifizetett táppénzekre vonatkoznak – közölték. – A táppénzes napok száma és a táppénzt igénybevevők száma 2013-ban kis mértékben csökkent, majd 2014. évben mindkettő növekedett a 2012. évhez viszonyítva. Tapasztalatunk szerint a kismértékű növekedés elsősorban a foglalkoztatás bővülése miatt következett be. Továbbá növekedést eredményezett az a jogszabályváltozás is, hogy 2013. második félévétől kezdve az a szülő is jogosult táppénzre, aki a kórházi ápolásban részesülő, tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbetegellátást nyújtó intézményben.
Az egészségbiztosítási pénztár szerint az egy igénylőre jutó táppénzes napok számában nem volt jelentős változás. A táppénz összegét viszont befolyásolta, hogy évről-évre növekedett a minimálbér összege, így az ehhez kapcsolódó ellátások összege is magasabb.
Fontos tudni, hogy a táppénz 2015-ben sem azonos a betegszabadsággal. A legalapvetőbb különbség az, hogy a táppénzt az állami egészségbiztosítási pénztár utalja, míg ezzel szemben – akiknek jár – a betegszabadságot a munkáltató finanszírozza, s a betegség első 15 napjára jár. Az idéntől egyébként érdemben változtak a táppénzre vonatkozó szabályok: többek között másként kell kiszámolni a táppénz összegét is. Ám a törvénymódosításra azért is volt szükség az mno.hu szerint, mert sokan késleltetik gyógyulásukat azzal, hogy nem tartják be az orvos előírásait. A táppénzcsalások visszaszorítása is indokolta a szakma szerint a táppénzre vonatkozó szabályok módosítását; a felülvizsgáló orvos akár az otthonában is ellenőrizheti a táppénzest, hogy valóban beteg-e. S ha úgy találja, hogy szimuláns, akkor a vonatkozó kormányrendelet szerint javasolhatja a táppénz folyósításának megszüntetését. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) közlése szerint 2014-ben a felülvizsgálatok során a főorvosok csaknem 67 ezer praxisellenőrzést, 916 ezer dokumentáció- és 159 ezer betegvizsgálatot végeztek el a Magyar Nemzet szerint. Hivatalból minden 30 napon túli keresőképtelen esetet vizsgáltak. 2014-ben 345 ezer ellenőrzésből közel 18 ezer esetben állapították meg a beteg keresőképességét, és ebből 177 esetben tettek javaslatot a táppénz folyósításának megszűntetésére. Az OEP szerint az utóbbi években ezen keresőképessé nyilvánítások száma csökkenő tendenciát mutatott.
A táppénzre menekülés ma már nemigen jellemző a szakma szerint. Rég a múlté a táppénzen lévők felmondási védelme, a felmondási időt viszont csak akkor kezdhetik meg, amikor gyógyulttá nyilvánították őket. Ennek fényében manapság legföljebb akkor mennek indokolatlanul táppénzre a dolgozók, ha már csak kevés idő van vissza a nyugdíjig, s azt valahogy ki kell bekkelni. Esetleg főállásuk mellett fusiznak, vagy cégvezetőként a járulékfizetést szeretnék megúszni.
