Vörös szőnyeg és fotósok - szépségkirálynő a disznóólban

Vörösszőnyeg, fotósok, zsűri és reflektorok: látványos körülmények között tartották meg a döntőt, ahová az előválogató után hat koca jutott. A testtömegindex és a kisugárzás mellett az állatok kamerák előtti rátermettségét is pontozták, akárcsak azt, hogy eddig mennyi malacnak adtak életet. A nyertes fődíja egy kiadós ebéd, s az, hogy új életet kezdhet a farmon.
– Jó ötlet a szépségverseny, de a sertéságazat jelene a legkevésbé sem szép – összegzett Orbán István orci gazdálkodó. – Negyven hízót, hét kocát tartok, s egyre nehezebb a helyzet. Az árak csapnivalóak, s ez gyakorlatilag kihat szinte mindenre. A napi munkára éppúgy, mint a fejlesztési elképzelésekre.



A kilónként 335 forint körüli felvásárlási ár, s az, hogy egy közel 120 kilós sertésért közel 40 ezer forintot adnak, míg egy malacért nagyjából 19-20 ezer forintot fizetnek, elbizonytalanítja a kistermelőket.
Orbán István szerint 20 ezer forintból képtelenség 100 kilósra felhizlalni egy sertést. Megdrágult a takarmány, s nőttek a járulékos költségek, miközben az árak mélyrepülésben vannak.
– Megalázóan alacsonyon árat fizetnek a sertésért, ezért nem nagyon éri meg tenyészteni – hangsúlyozta. – Nagyon örülnénk, ha a piaci viszonyok végre normalizálódnának. Mi is jobban felfuttatnánk a termelést, ha a mostaninál lényegesen jobb ára lenne a sertésnek.

A magyar sertéshúst népszerűsítő kampányra 30 millió forint áll rendelkezésre. Berek Gábor, a somogysárdi Haladás Zrt. elnöke szerint jó ötlet a sertéshús népszerűsítése, ám ez aligha jelent megoldást a sertéstartók egyre súlyosbodó problémáira. Bár társaságuknál még tart az évzárás a főbb számokból kitűnik: 2014-ben is veszteséges volt a sertéságazat. Akárcsak az előző években, s az elnök szerint örvendetes volna, hogy mihamarabb megváltozzanak a hazai piaci feltételek.
– Az orosz embargó és a külföldről beszállított alapanyag is gond – foglalta össze az elnök. Tavaly augusztusban kilónként még csaknem 440 forint volt az élő sertés felvásárlási ára, a második félévben kezdődött a csökkenés, a múlt évi átlagár nagyjából 385-390 forint körül alakult. A döntéshozók javulást ígértek, de egyre kilátástalanabb a helyzet. Gyakran a német tőzsdei hasított sertés árához igazítják az árakat, ami csak fokozza a nehézségeket. Jelenleg 325 forint a felvárási ár. Berek Gábor azt mondta, ha belátható időn belül nem lesz kedvező változás, át kell gondolniuk az egész tevékenységet.
[caption id="" align="aligncenter" width="430"] A sertés kamerák előtti rátermettségét is pontozták
[/caption]
Tavaszi József, az ordacsehi Balaton Agrár Zrt. elnöke szerint a rendszerváltás után erőteljesen megcsappant a sertésállomány, s most sincsenek igazán kedvező helyzetben az állattartók. – Gondban lennék, ha csak Ordacsehiben kellene megmondani, hogy mennyi háztáji sertést tartanak – jegyezte meg. – Régen az integráció keretében évente 1200 darab disznót vásárolt fel a cég helyben és a környékbeli településen.
[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Vörösszőnyeg, fotósok, zsűri és reflektorok
[/caption]
Müller János, a mezőgazdasági termelők megyei szövetségének titkára aláhúzta: a liftező felvásárlási árak és a nehezen kalkulálható piaci körülmények következményeként egyre súlyosabb gondok nyomasztják a gazdákat. A gondokat tetézi, hogy időről időre megjelennek a kétes piaci szereplők, akik trükkök tömegével operálva próbálnak talpon maradni. Bár tavaly az élő- és félsertés áfája öt százalékra csökkent, szakértők szerint az ügyeskedők kora nem járt le. Egyesek 27 százalékos általános forgalmi adó mellett loptak, csaltak, ugyanakkor az alacsonyabb áfa bevezetése után más területen próbálnak érvényesülni.

Mezey István, a kaposvári Kaffka Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatója szerint a feketén importált húsok, az illegálisan feldolgozott, piacra dobott termékek elleni küzdelmet nem szabad feladni.
– Azok, akik tisztességesen dolgoznak, s az utolsó fillér bevételig adóznak, nehezen fogadják el, hogy egyes versenytársak milyen módszerekkel nyernek piacot maguknak – fogalmazott. –  Ha egy kiló terméknél 5-10 forint különbség van, az érthető, de ha 20 százalék különbség, akkor a vevőnek is illene elgondolkodnia azon, hogy milyen forrásból származik a termék.
Mezey István azt mondta: akik nem tudnak folyamatosan, egyenletesen magas színvonalú terméket előállítani, azok remélhetően előbb-utóbb kiszorulnak az üzleti életből. A megrendelők kivétel nélkül a maximális biztonságra törekednek, az olcsó, de kétes eredetű termékek remélhetően eltűnnek a piacról.

– A Claessens Group két sertéstelepén (Nagybaráti- és Kisbaráti-puszta) összesen 6000 tenyészállat van, és hetente közel 3500 malac születik – tájékoztatott Claessens Peter, a Claessens Group vezetője. –  A malacok körülbelül 10 százalékát hizlaljuk saját telepünkön, amelyeket a dél-dunántúli vágóhidaknak adunk el, míg a fennmaradó nagyobb részt továbbhizlalási céllal értékesítjük elsősorban magyarországi állattartóknak valamint egy kisebb hányad kerül külföldre.
A cégvezető kifejtette: a sertés felvásárlási árára a mostani piaci környezet – például az orosz embargó – nincs kedvező hatással. Jelenleg a hízó sertés felvásárlási ára közel 330 Ft/kg, a továbbértékesítésre szánt 20-25 kg-mos malacok ára pedig darabonként 15-16 ezer forint. Ez nagyjából 20 százalékkal alacsonyabb ár a tavalyi év hasonló időszakához képest.