Az ENSZ-ben elismerik, hogy a migrációs politika nemzeti hatáskör

Háromnapos látogatása során Trócsányi László tárgyalt Miguel de Serpa Soaressel, az ENSZ jogi ügyekért felelős főtitkárhelyettesével, Louise Arbour asszonnyal, az ENSZ-főtitkár nemzetközi migrációért felelős különleges képviselőjével és Ivan Simonoviccsal, aki a „védelmi felelősség” elvével kapcsolatos ügyekben tanácsadója António Guterres ENSZ-főtitkárnak.

A miniszter emellett eszmecserét folytatott Naszír Abdulaziz al-Naszerral, a Civilizációk Szövetségének (AOC) főképviselőjével is, valamint előadást tartott ENSZ-ben akkreditált nagyköveteknek és a világszervezet más vezetőinek Magyarország Európai Unióban és a globális folyamatokban betöltött szerepéről.

Megbeszélései után a tárcavezető arról tájékoztatta az MTI-t:

Louise Arbour migrációs különmegbízott is egyértelművé tette, hogy a migráns és a menekült között különbséget kell tenni. A genfi konvenció pontosan meghatározza, hogy menekült az, aki üldöztetésnek van kitéve.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy ha ez ilyen egyértelmű és nemzetközi konvenció is meghatározza, akkor például az Európai Unió migránsokkal és menekültekkel kapcsolatos politikájában ez miért nem tükröződik, Trócsányi László kifejtette: „az a baj, hogy a fogalmak összekeveredtek, s a migrációs hullám 2015-ben történt megindulása óta egészen 2017 nyaráig a nemzetközi relációban sem volt tiszta és világos a két fogalom közti különbség s az ennek megfelelő politika”. A miniszter hozzátette: „mi, magyarok mindig azt mondtuk, hogy a migrációs politika nemzeti hatáskör”.

Trócsányi László elmondta: Louise Arbour jelezte, hogy a gazdasági okok miatti migráció folytatódhat, és ezt a folyamatot a világszervezet nem is kívánja befolyásolni. Az ENSZ egy úgynevezett „migrációs mobilitási ajánlási csomagot készít elő, amelyet 2018-ban szeretnének elfogadni. Ez lényegében egy különleges magatartási kódex lenne, amely a gazdasági migránsokkal kapcsolatos szabályozásra tesz majd javaslatot. ”Nem lesz kötelező érvényű, az ENSZ tiszteletben tartja, hogy a migrációs politika nemzeti hatáskör, és ebben a magyar állásponttal egyetértenek„ – tájékoztatta az MTI-t Trócsányi László.

”Túl sok a beszéd, és kevés a tett„ – fogalmazott az igazságügyi miniszter az MTI-nek. Majd kifejtette, hogy az egyes országok nem nagyon segítenek ott, ahol ínség, éhínség, nyomorúság pusztít, s ahonnan ezért kelnek útra a migránsok.

Trócsányi László elmondta:

”belenyugvás van az ENSZ-ben, és nem azzal foglalkoznak, hogyan oldják meg a helyzetet, sokan vallják ugyanis, hogy úgyis klímaváltozás van, és nyugodjunk bele, hogy ez migrációs válságot is hoz„.

A miniszter szerint azonban ”nem erre van szükség, hanem hatékony ajánlásokra és jó megoldásokra„.

Trócsányi László tájékoztatta tárgyalópartnereit arról, hogy a magyar kormány hol és milyen intézkedéseket tesz a konkrét segítség érdekében a Hungary helps programon keresztül. A miniszter felvetette azt is, hogy a migránsok helyzetével nemcsak Európának kell foglalkoznia, hanem más országoknak és térségeknek is felelősséget kell vállalni a válság megoldásában.

Arra a kérdésre, hogy a magyar álláspontot hogyan fogadták a világszervezetben, Trócsányi László elmondta: ”nem volt ellenségeskedés, ez nem az Európai Unió, itt nem azt firtatták, hogy milyen Magyarország migrációs politikája. Bírálatokat nem fogalmaztak meg.„

A miniszter szerint a magyar álláspont az ENSZ-ben is figyelmet kelt. ”Az igazi szereplő az, akinek van véleménye és aktívan cselekszik. Vannak országok persze, amelyek csak követik a többieket, ám azoknak a szavára, véleményére nem is figyelnek„ – hangsúlyozta.

Az igazságügyi miniszter tárgyalásokat folytatott a nemzetközi kereskedelmi jog egységesítéséről, a jogállamiságról és a jogállamiságtól elválaszthatatlan szabad anyanyelvhasználatról.

Trócsányi László elmondta: a nemzetközi kereskedelmi jog egységesítése érdekében nagyon komoly és úttörő jellegű a magyar szerepvállalás. A Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak (UNCITRAL) tagja Magyarország is, amelyet Martonyi János volt külügyminiszter képvisel a szervezetben.

A jogállamiságról tartott megbeszéléseken szóba került a jogállamiság fogalmának eltérő értelmezése. ”Nem mindenki ugyanazt érti ezen, más és más a jogállam fogalma Kínában, Szaúd-Arábiában, vagy az Európai Unióban„ – fogalmazott Trócsányi László.

Hozzátette: általánosan elfogadott elv a nemzetközi szerződések betartása. A miniszter kiállt az ukrajnai magyar nyelvhasználat mellett, azzal érvelve, hogy a jogállamiság egyik ismérve a szabad anyanyelvhasználat.

Trócsányi László Naszír Abdulaziz al-Naszerral, a Civilizációk Szövetségének (AOC) főképviselőjével a kultúrák közötti párbeszédről, a vallási szervezetek és az oktatás jelentőségéről cserélt eszmét.

A miniszter találkozott Arthur Schneier rabbival, akivel a magyar-amerikai kapcsolatokról beszélt, valamint a New York-i haszid zsidó közösség képviselőivel is, akikkel őseik magyarországi sírkertjeinek ápolásáról esett szó.