A mádéfalvi veszedelemre emlékeztek Székelyföldön

A Kultúrpalota nagytermében a Fodor Tamás csíkszeredai konzul az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot, a háromszéki önvédelmi harcot megidézve kijelentette, sokat köszönhet Magyarország a székely nemzetrésznek. Soós Zoltán, a marosvásárhelyi magyarok polgármesterjelöltje történészként idézte meg a 256 éve történt „előre kitervelt tömeggyilkosságot”.

Izsák Balázs köszöntő beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a madéfalvi vérengzés előtti két esztendő a székely nemzeti ellenállás hősies időszaka, amely arra kötelez, hogy ne csupán Madéfalván, hanem Székelyföld fővárosában is megemlékezzünk. A Székely Nemzeti Tanács elnöke ugyanakkor beszámolójában a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés kapcsán felelevenítette a kezdeményezés jogi útját. A magyar kormány támogatásával, Románia és Szlovákia ellenvéleményével szemben hat évi pereskedés után sikerült bejegyeztetni az Európai Bizottsággal a kezdeményezést.

A román álláspont bebizonyította, hogy a száz évvel ezelőtt született román állami doktrína célja, hogy Erdélyt végelegesen románná tegyék, ma is él.

„Ez a stratégia egy olyan országképet rajzolt, amelynek megfelelően Románia egy erősen centralizált, elszigetelt ország, amely ellenséges a szomszédaival – különösen Magyarországgal – szemben, ellenséges az Európai értékekkel szemben, saját nemzeti kisebségeit pedig veszélyforrásként kezeli. Ez a felfogás elavult, és nem lehet helye egy olyan országban, amely tagja az Európai Uniónak, és amely részes állama a Polgári és Politikai Jogok nemzetközi egyezségokmányának.”

Választ kell adni az elnemzetlenítésre

A küldöttgyűlés három dokumentumot vitatott meg és fogadott el. A Felhívás a nemzeti régiók európai polgári kezdeményezés támogatásáért című dokumentum egyebek mellett leszögezi:

„Az utódállamok asszimilációs politikája, de a globalizáció elnemzetlenítő hatása olyan kihívás, amelyekre e régió lakóinak kell választ adni. Ez a válasz a hagyományok megőrzésére, a nyelv, a kultúra, a hit megtartására, és az egyes területek kulturális arculatának védelmére kell, hogy intézményes és törvényi garanciát teremtsen.”

Ennek érdekében indult a polgári kezdeményezés, s bár az aláírásgyűjtésre rendelkezésre álló időnek eltelt a kétharmada, a feladat teljesíthető. „Bízva partnereink ígéretében, amelyet annak a közösségnek tettek, amelyet képviselnek, a Székely Nemzeti Tanács ezúton szólít meg minden Európában élő magyart, hogy a hátralévő időben támogassa a kezdeményezést” – áll a felhívásban.

A székely nép nem mond le az autonómiáról

A küldöttgyűlés állásfoglalást fogadott el Székelyföld Autonómia Statútumának negyedik beterjesztése kapcsán is. Mint ismeretes, az SZNT által kidolgozott statútumot Kulcsár-Terza József képviselő, az SZNT küldöttje decemberben ismét a román parament elé terjesztette. Ennek kapcsán a dokumentum megállapítja:

a székely nép a törvénytervezet korábbi, háromszori elutasítása ellenére sem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, ezért fontos, hogy Románia törvényhozó szerve, a romániai társadalmi párbeszéd legmagasabb szintű fóruma ismét megvitassa a statútumot.

„Székelyföld Autonómia Statútuma az egyetlen olyan törvénytervezet, amely a román társadalom egészének felmutatja a székely székek által őrzött hagyományos értékeket, azt az akaratot, hogy az itt élő közösség ezeket meg kívánja őrizni” – áll a dokumentumban.