2024.07.08. 06:54
Hatalmas energiakincs lapul a talpunk alatt
A jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb geotermikusenergia-mennyiség is hasznosítható lenne hazánkban gazdaságosan, fenntartható módon. Kevés olyan európai ország van, amelyik jobb földtani adottságokkal rendelkezik hazánknál a geotermikus energia tekintetében, és Somogy is kiváló lehetőségekkel rendelkezik.
Fotóillusztráció
Fotó: Shutterstock
Az 1960 évek elején olajat és földgázt kerestek a dél-somogyi térségben, de a fúrásokkal többnyire termálvizet találtak. Szulokon az így feltört melegvíznek a 70-es évek elejére medencéket építettek. A szuloki fürdő sokáig a komlói és pécsi bányászok kedvelt üdülőhelye volt, de a német újraegyesítés idején a turisták is megtalálták. A covid alatt kötelező zárlat után lehetőség lett volna kinyitni, mégis zárva maradt, mert nem volt rentábilis a működtetése. Az EU-ban előírt keringetős rendszerek miatt ugyanis régóta a nullszaldó környékén mozgott a gazdaságossága.
– A fürdőnek lejárt a vízjogi üzemeltetési engedélye, ezért az önkormányzat beadta a kérelmet a meghosszabbításra – felelte érdeklődésünkre Hengerics József, Szulok októberben leköszönő polgármestere. – Tettük ezt azért, hogy az új képviselő-testület azon szándékát, hogy bérbe adja, üzemeltesse vagy akár értékesítse majd a fürdőt, ne akadályozza az engedély hiánya.
A geotermikus energia kinyerésében is gondolkodnak, hogy ellássák a falu intézményeit, fűzte hozzá. Azonban ennek alapfeltétele lenne, hogy még egy kutat fúrjon az önkormányzat, hogy azon át a fűtéshez felhasznált melegvizet visszajuttassák a mélybe. Az új kút költségét kell összemérni a hasznával, miközben nincs túl sok intézményük, amit fűteni kell.
Táskán a téeszes időkben, 1976-tól 1986-ig működött termálkertészet, de technológiai problémák miatt megszüntették. A sóval telített termálvíz ugyanis kicsapódott a hűléskor a csövek falára és eldugította a rendszert. 2019-től azonban újra egy 2x2 hektáros üvegházas termálkertészet működik a faluban. Összesen 40-45 dolgozót foglalkoztatnak, ebből 7-8 helyi lakosnak mindig adnak munkát, válaszolta kérdésünkre Táska polgármestere, Gadányi Albert.
1300 méter mélyre fúrnak termálkutat ahhoz a gálosfai Istvánvölgypuszta közelében tervezett termálkertészethez, amely magánberuházásból és vidékfejlesztési támogatásból épül évek óta. A 30 ezer négyzetméteres kertészetben évi ezer tonna zöldséget is termeszthetnek. Megújuló energiaforrásokat használnak fel, a geotermikus energia mellett napelemparkot és a mezőgazdasági hulladékot feldolgozó pellet kazánokat. A vége felé közeledik a kivitelezés, a beüzemelést jövő januárra tervezték, tudtuk meg Kiss Szabolcstól, a cég ügyvezetőjétől. Harminc embernek adnak majd munkát a környéken.
Drága a fúrás, de nagy hasznot hajthat
Bár hatalmas a kiaknázatlan potenciál még a geotermikus energia közvetlen hasznosításában, ugyanakkor Magyarország hosszú évek óta már Európa élvonalában van, írta az Economx. Annyira, hogy stabilan Európa első öt állama között vagyunk hasznosítás terén a jelenleg 6,4 petajoule hazai energetikai felhasználásunkkal, miközben 2010 óta négyszeresére nőtt a geotermikus hőenergia-termelés. Az orosz-ukrán konfliktus miatt kialakult energiaválság felerősítette a megújuló energiaforrások iránti érdeklődést. Termálhős beruházásokkal 1-1,5 milliárd földgáz is kiválható egy hazai fűtési szezonban, de egy próbafúrás egymilliárd forintba kerülhet, és a fúrási kockázat sem elhanyagolható. Ezért a kormány kockázatcsökkentő alapot hoz létre az érintetteknek. Egy átlagos geotermikus beruházás költsége 400 millió és 2,5 milliárd forint közé tehető.
