Élelmiszer-pazarlás: kilószámra szórjuk kukába a készételt

A simonfai Bónai András két kisgyermeket nevel feleségével, szerinte kulcskérdés az élelmiszer-pazarlás hatékony csökkentése. Ez nemcsak pénz, hanem hozzáállás kérdése, s ezen a téren is lényeges a nevelés, a példamutatás. 
– Ennek része lehet, hogy a gyerekek annyi ételt tegyenek a tányérjukra, amennyit megesznek. És, ha ízlik nekik az ennivaló, akkor utána annyit vesznek belőle, amennyire szükségük van – mondta a családapa. 

Családi vásárlásra listával mennek, s általában csak azt veszik meg, ami a papíron szerepel. Félkész vagy kész élelmiszerek helyett lehetőleg alapanyagokat, többek közt húst, krumplit, zöldséget, gyümölcsöt visznek haza. A nagyszülőktől is kapnak tojást, húsárut, zöldséget. A simonfai férfi azt mondta: megpróbálnak úgy vásárolni, hogy a termékeket időben elfogyasszák. Így minimális mennyiségű élelmiszert dobnak ki, s ebből is amit csak lehet, a felesége komposztál. 

A kaposvári Daróczi Sarolta azt mondta: régebben több élelmiszertől vált meg, mint manapság, Előfordult, hogy a megvásárolt gyümölcs, zöldség nem fogyott el, tönkrement, s kénytelen volt kidobni. 
– Mostanában kevesebb alapanyagot vásárolok, és ami itthon van, azt igyekszem többfajta módon felhasználni – jegyezte meg. – Időnként megnézem a korábban megvásárolt élelmiszereket, átvizsgálom a liszt, a rizs és a tészta szavatossági idejét. Arra törekszem, hogy lehetőleg semmit ne kelljen kidobni. 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) érdeklődésünkre közölte: már ötödik alkalommal mérték meg EU-s módszertan alapján a szilárd és folyékony halmazállapotú élelmiszer-hulladékokat a háztartásokban. A háztartásoknak egy héten keresztül úgynevezett hulladéknaplót kellett vezetniük, amelyben részletesen rögzítették az el nem fogyasztott élelmiszer-alapanyagok és ételekkel kapcsolatos legfontosabb adatokat. A legfrissebb felmérésben 501 háztartás vett részt, amely közel 1400 résztvevőt jelent. Ebből tíz háztartás volt somogyi. 

A felmérés eredményei alapján fejenként átlagosan 62 kiló élelmiszer-hulladékot termelünk a háztartásunkban egy év során, ennek közel 42 százaléka, 25,8 kilogramm elkerülhető, vagyis a tiszta pazarlás, s ezt odafigyeléssel, tervezéssel minimálisra csökkenthetnénk. A leggyakrabban elpazarolt ételek listáját töretlenül a készételek vezetik. Fejenként, évente 11,79 kilgramm, ami két kilóval több 2022-höz képest. Második helyen a zöldségek és gyümölcsök szerepelnek a fejenkénti 4,7 kilogrammos éves mennyiséggel, míg a harmadik helyre 2023-ban is a pékáruk jutottak 2,45 kilóval. 

Az alapvető élelmiszerekből is feleslegesen vásárolunk

A pazarlás leggyakoribb oka, hogy elfeledkezünk a megvásárolt vagy megfőzött ételről és az megromlik, lejár. Szintén gyakran vezet a készételek kidobásához, hogy túl nagy adagot főzünk belőle. A felvetésre – miszerint trend figyelhető meg ezen a téren az utóbbi néhány évben hazánkban – a Nébih kifejtette: 2016 óta követik nyomon a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladékok mennyiségét. Az első adatok szerint a magyarok fejenként 68 kilogramm élelmiszer-hulladékot termeltek évente, amelynek mintegy fele, 33,1 kiló volt a tényleges pazarlás. Mely nagyjából közel 4 százalékkal csökkent a 2016 és 2019 közötti időszakban. 2021-re a pazarlás csökkenése elérte a 24 százalékot, amelyben nagy szerepet játszott a Nébih Maradék nélkül élelmiszerpazarlás-megelőzési programjának széles körű szemléletformáló tevékenysége, illetve a Covid–19-járványhelyzet miatt jelentős életmódváltozás is bekövetkezett. 

A 2016-os mérés óta folyamatos csökkenés volt tapasztalható, ugyanakkor a legfrissebb eredményeink megtörték ezt a tendenciát. Hasonló jelenségek más olyan EU-s országokban is megfigyelhetők, ahol régebb óta folynak nemzeti kampányok. Feltételezhető, hogy a fenntarthatóságra fogékony réteg néhány év leforgása alatt átállt egy maradékmentesebb életmódra, amely látványos eredményként jelentkezik az első években, a lakosság többi része azonban nehezebben mozdul.