Új penészgombákkal és elhulló állatokkal jelez a klímaváltozás

– Mekkora mérföldkő a munkájában az egyetemi tanári kinevezés? 
– Tulajdonképpen az egyetemi előmenetelben ez a legmagasabb rang, az oktatói pálya csúcsa – mondta Halas Veronika. – Mindenképpen mérföldkőnek nevezhető, ami azonban nem automatikusan, például a korral jár, hanem az eddigi szakmai teljesítmény alapján, pályázat útján nyerhető el. Az oktatói előrehaladásban először tanársegédként, aztán adjunktusként, docensként kell bizonyítani és ezután lehet pályázni, ha kellő oktatási és kutatási tapasztalata van az embernek. Az egyetemi tanári kinevezés az egyetem rektora által kerül felterjesztésre, de a kinevezést a köztársasági elnök adja egy, az egyetemtől független grémium döntése alapján. Alapvetően ez azt jelenti, hogy most már egy kiválasztott szűk közösség tagja vagyok és ez nagyszerű érzés. 

– Mindig kutató szeretett volna lenni? 
– Az egyetemi létben az oktatás és kutatás kiegészíti egymást. Nem mondhatom, hogy gyermekkoromban egyetemi oktatként vagy kutatóként képzeltem el magam, de az állatok szeretete, a velük való gondoskodás bennem volt mindig. Ez meghatározta a pályaválasztásomat is. Amikor az egyetemen maradtam és részt kellett vennem az oktatásban, akkor döbbentem rá, hogy szeretek tanítani. Fiatal oktatóként gyakorlatot tartani különleges élmény volt. Még úgy is, hogy félve mentem be az első órákra, mert picit tartottam attól, hogy mi lesz ha nem értékelik az előadásomat. De aztán, ahogy teltek az évek, azt vettem észre, hogy egyre jobban szeretem az oktatást, miközben a kutatás is legalább annyira klassz. 
– Munka közben csiszolódik az ember egyre jobb pedagógussá? 
– Tulajdonképpen igen, folyamatosan tanulnunk és fejlődnünk kell. Úgy gondolom, érdemes néha változtatni az oktatás módszertanán is, de legalábbis változatosan kell átadni a tananyagot. Nálunk hallgató koromban frontális oktatás volt, ehhez képest ma sokkal több projektmunkát kérünk, amit nagyon élveznek a hallgatók. Ahhoz, hogy hatékonyabban adjuk át a tudást, meg kell tudni szólítani a hallgatókat, hogy lássák a munkájuk értelmét és ne csak bemagolják a tananyagot, mert úgy nem fogják élvezni. 
– Mit szeret a legjobban a munkájában? 
– Nagyon szeretem az oktatásban, amikor a mester- vagy az alapszakos hallgatóinkkal egy-egy témát járunk körül. A tudományos diákköri dolgozat vagy a szakdolgozat elkészítése során egy-egy vizsgálat kerül feldolgozásra, az eredmények adottak, de az értelmezés a hallgatóra vár. Mindenki szabadon érvelhet, használni kell a fejüket és tényleg jó látni, amikor megszületik a nagy mű. A lelkes fiatalokkal való munka élmény, mert olyankor két generáció együtt gondolkodik és alkot új dolgokat. Őket felkészíteni és látni a sikerüket, a felkészítőtanároknak is nagy boldogság. A kutatásban izgalmas, amikor valami újat próbálunk ki, például egy módszert, egy olyan új takarmányt, vagy takarmányozási stratégiát, amit még kevesen vizsgáltak. Jó érzés új eredményre jutni, mert egy picit hozzáteszünk a tudományterületünkhöz. 

Halas Veronika több kutatásban is részt vesz

– A minőségi és biztonságos élelmiszer előállításához fontos a megfelelő minőségű takarmány. Hol tartunk ebben? 
– A nálunk folyó kutatások sok esetben rácsatlakoznak erre a témára. A Gazdasági Állatok Takarmányozása Tanszék kutatásai azt is vizsgálják, hogy egy adott takarmány mekkora mennyiségű és milyen minőségű termék képzésére teszi alkalmassá az állatot. Azt is kutatjuk, hogy a takarmányokban jelenlévő káros anyagok, amelyek a mikroszkopikus gombák által termelt toxinokból származnak, milyen hatással vannak a szervezetre. Bekerülnek-e az élelmiszerekbe és hogy az állat teljesítményét mennyiben és hogyan befolyásolják. És persze hogy mit kezdjünk vele, ha már a takarmányban megjelent. 
– A mikotoxinok hatásait mennyire ismerik már? Ezzel kapcsolatban is kutatnak, ugye? 
– Több projektben együtt dolgozunk a Magyar Tudományos Akadémia Mikotoxinok az Élelmiszerláncban Kutatócsoporttal. Most olyan kutatásban veszünk részt, ami a takarmányhoz adható probiotikumok hatását értékeli és a mikotoxinok lebontását vizsgálja. Korában azt is megnéztük, hogy csökkenti-e a mikotoxin jelenléte a táplálóanyagok szervezetben való átalakulását, romlik-e a takarmányok táplálóértéke, hasznosulása. 
– Mire jutottak? 
– Az egyik vizsgálat azt mutatta ki, hogy a mikroelemek – amelyekre a szervezetnek szüksége van, – nagyobb mértékben ürülnek ki a fumonizinek hatására. Hosszú távon ásványianyag-hiány alakulhat ki, amelynek a humán élelmezésben is hatása lehet. A mikroelemhiány a védekezőképességre van hatással, tehát ha találkozik egy kórokozóval az állat, könnyebben megbetegszik. Végeredményben olyan betegségek alakulhatnak ki, amelyek képtelenné teszik az állatot arra, hogy nagy mennyiségű terméket állítson elő; tojást, vagy húst, tejet. 

Nálunk jó az élelmiszer-biztonság 

A klímaváltozás miatt a mikotoxin-probléma nagyon felerősödött, ugyanis a gyorsan változó időjárási jelenségek következtében a penészgombák toxintermelése megnő.
– A téma nagyon régóta foglalkoztatja a szakmát, de sokáig nem tudták beazonosítani, hogy mi az, amitől elhullanak az állatok. Azzal, hogy a klímaváltozás ennyire felerősödött, olyan penészgombafajok is megjelentek, amelyek korábban nem voltak jellemzőek a mi éghajlati viszonyaink között. A mikroorganizmusok az állandóságot szeretik. Ha az életkörülményeik megváltoznak, átkapcsolnak egy úgynevezett másodlagos anyagcserére és elkezdik termelni a toxikus anyagokat – mondta Halas Veronika. Arra a kérdésre, hogy kell-e félnünk az állati eredetű élelmiszerekben, például a húsban előforduló mikotoxinoktól, egyértelmű nem volt a válasza.
– Az állati eredetű termékekbe, mint a tojásba és a tejbe csak bizonyos mikotoxinok képesek átjutni, a húsban nem kumulálódik toxin. Európában általában és ezzel együtt hazánkban is jó az élelmiszer-biztonság. A takarmányipar megbízható, az Európában érvényes szabályozás és riasztási rendszer valóban biztonságot teremt a fogyasztók számára, sommázta.