Ha ilyen ütemű a felmelegedés, mindegy is, mennyi a víz

A vízmélység és a betáplálási forrás a lényeg, magyarázza Hermecz Tamás, a siófoki Hidegvölgyi horgásztó tulajdonosa. Akik csak a csapadékban bízhatnak, és két méternél sekélyebb a tavuk, azok tíz éven belül becsukhatják a boltot. A hidegvölgyi tavaknak nagy a vízgyűjtő területük, ha 50 mm eső esik a több mint száz hektáron, az bekerül a csatornába, onnan a tavakba. És a 2 méternél sekélyebb medrekben még így is van 60 cm mínuszuk. Márpedig, ha tavasszal egy, a mostanihoz hasonló aszályos nyár előtt 30-40 centiméter mínusszal kezdenek, akkor a vízszint egy méter alá esik. 

De nem is a vízmennyiséggel van a legnagyobb gond, mondja a tógazda, hanem a hosszú ideig tartó magas hőmérséklettel, amelyik átfűti a talajt, és a 33 fokos talajmeleget már egyes halak, így a csukák, sem bírják. Harmincöt fok feletti hőmérsékletnél a víz 28 fokra melegszik, a talaj fölött két centivel viszont az iszap miatt 30 fokos. Az iszap mindig melegebb, mint a víz, és ez ellen mindenki tehetetlen. Kotorni kellene tehát a tavakat, ami nagyon drága, már az egy méterrel mélyebb meder kialakítása is 50 millió forintba kerül. Nem beszélve arról, hogy az iszapot el is kellene valahol helyezni. 

Az időjárás gazdálkodik

Az az igazság, hogy nem a paraszt, hanem az időjárás gazdálkodik, mondja ki Hermecz Tamás. Hiába teszi jól a dolgát, ha lefagy a gyümölcsfa, vagy az aszály elviszi a termést. Így van ez a horgásztavakkal is. Ha ilyen ütemű a felmelegedés, szinte mindegy is, mennyi a víz. A talaj a nyáron 30-40 centiméter mélységig volt kiszáradva, a vakondok ki sem jöttek a felszínre, nem találtak volna táplálékot. A sünöket itatni kellett, a varjakat, szarkákat menteni, mert nem voltak szöcskék, bogarak. A szarkák a fatörzsön mászkáltak, mint a harkályok, onnan csipkedték ki az apró bogarakat. Ez a tendencia a vizekre nézve is életveszélyes. Igazuk van, akik azt ismételgetik: meg kell tartani az országba a befolyó vizeket, hiszen ezen múlik a mezőgazdaság, vagyis az ételünk jövője. Ha így folytatódik, ne fokozatos romlásra számítsunk, hanem egyszer csak bekövetkezik a metszéspont, azaz az összeomlás, jósolja Hermecz Tamás. 

Magyarországon több mint 2500 nyilvántartott halgazdálkodási vízterület van, tudjuk meg Dérer Istvántól, a MOHOSZ Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központjának főigazgatójától. Ebből a horgászszövetség haszonbérlete mintegy 650, a többit horgászszervezetek, önkormányzatok és magánszemélyek üzemeltetik. A magyar horgásztavak életciklusa elaggott, egyre jobban feltöltődnek, és egyre nagyobb a vízpárolgás is. Fel kellene újítani mind a medreket, mind a műtárgyakat, szükség lenne vízutánpótlásra és vízmegtartásra, de a magyar csatornarendszer állapota ezt nem teszi lehetővé.   

A gondot tetézi a klímaváltozás, a felmelegedés, mivel ebben a helyzetben sokszor már a karbantartás is kevés lehet, mondja a főigazgató. Száz éve egy másfél méter mély tóból 60 centiméter párolgott el évente, ma pedig 100, miközben a talajvíz-szint is jóval lejjebb került, vagyis csak ezen két tényező miatt nem a korábban jellemző halastavi másfél, hanem 2-2,5 méteres medrekre lenne szükség. Gyakorlatilag mindent újra kellene tervezni. A kotrás megoldást jelentene, a kiemelt iszap korábban szennyező anyagnak minősült, de bevizsgálás után már földterületen is elhelyezhető. Ám így is nagyon drága. Sok helyen akár olcsóbb lehet új tavat kialakítani. 

Sok halastó száradt ki

Az idei nyáron valamivel jobb volt a helyzet, mint 2022-ben, mondja a szakember. Akkor több mint száz horgász- és halastó száradt ki teljesen, és több száz került veszélybe. A következő év nyugodt volt, csapadékos, aztán megérkezett 2024 nyara és a júniustól szeptemberig tartó forróság, a 22-es problémák pedig újra jelentkeztek. Előbb a talaj száradt ki a melegtől, majd a párolgás csökkentette a vízmennyiséget. A vészhelyzetekben volt, ahol ki lehetett menteni a halállományt, de sajnos előfordult olyan helyzet is, amikor erre már nem jutott idő. Amikor felborul a víz egyensúlya, lecsökken az oxigénszintje, a halak láncreakció-szerűen, órák alatt pusztulnak el. Egy kiszáradt, majd újra feltöltött-feltöltődött tó persze azután újra életre kel, sőt a szakmai gyakorlat alapján jót is tesz neki a pihenés, régen a halastavakban nem véletlenül tartották szárazon minden negyedik évben a medreket. 

A kérdésre, haszonnal járó foglalkozás-e a horgásztavak üzemeltetése, azt feleli: nem tud arról, hogy a felelős halgazdálkodás bárhol annyi érdemi nyereséget termelne, amit jelentősebb beruházásokba vissza tudnának forgatni. És a horgászat sem csak szenvedély, hanem tömeges, aktív rekreációs tevékenység is: színtere maga a természet, a víz, benne a növények, állatok színes, változatos egyvelege. Egy vízterület jelentős társadalmi élettér lehet, emellett kiemelkedő a környezetiérték-fenntartó képessége. E tárgyban jelentős finanszírozók maguk a horgászok is. Magyarországon a horgásztársadalom növekszik és fiatalodik, a horgászszövetség egymillió fölötti regisztrált létszámából több, mint 100 ezer a gyermek és 70 ezer a nő. Tehát nagy és valós az igény, és az aktív korosztályok igen aktívak a helykeresésben, az új helyek kipróbálásában is. 

Fontos a víz

A főigazgató megítélése szerint egy komplex, több szaktárcát érintő nemzeti stratégiára és programra lenne szükség, majd az uniós és hazai forrásokból mielőbb hozzá lehetne kezdeni a végrehajtáshoz. Pár évig a mai technológiai segítségekkel, vízminőség-javító eszközökkel még jól-rosszul, de működik a rendszer, de mindez egy-két évtized múlva akár kártyavárként omolhat össze, és akkor bizony sokkal többe fog kerülni az újjáépítés, mint a tervszerű, szakmailag megfelelően ütemezett állapotjavítás. A hazai természetes vizek egyre sérülékenyebbek és az őket veszélyezetető negatív tendenciák egyre gyorsulnak, így fogy az időnk - foglalja össze a helyzetet Dérer István.