2024.08.22. 11:28
A robotkarmesterek még váratják a hallgatóságot
Egy robot tudja-e pótolni a hús-vér karmestert, és a mesterséges intelligencia hogyan teljesít a zeneszerzésben – kifejezetten a Kaposfest kedvéért ásta bele magát a mesterséges intelligencia arejtelmeibe Tóth Endre zenetörténész, aki előadást tartott a kaposvári zenei és művészeti fesztiválon.
A robotkarmester és vele együtt a mesterséges intelligencia lehetséges térhódításának veszélyére a rövid válasza nemleges, mert ettől fél kevésbé a zenetörténész. Annak ellenére, hogy robotkarmesteres kísérletek közül már 3-4 olyan volt, ami számottevő eredménnyel zárult. Meglehetősen régen, már 2008-ban kezdődtek ilyen kísérletek.
Azon túl, hogy precíz ritmust tud vezényelni egy karmester robot, a művek érzelmi részével nyilván nem sok mindent tud kezdeni.
– mondta Tóth Endre. – 2018-ban volt egy kezdeményezés Olaszországban, amikor Andrea Bocelli énekelt egy robotkarmesterrel, és a robot jól tudta követni azokat a részeket, ahol az énekes jobban meg szerette volna nyújtani, ki szerette volna tartani a hangokat. Ezt a robot jól közvetítette a zenekar felé, ennek vannak izgalmas részei, de nyilván erre a feladatra egy ember sokkal jobban alkalmas.
A mesterséges intelligencia szerepe a zeneszerzésben már érdekesebb, állította a zenetörténész.
Uralomra törhet a könnyűzenében a mesterséges intelligencia?
A klasszikus zenében működő komponistáknak kevésbé kell félniük, viszont a könnyűzenék és az úgynevezett stock zenék alkotóinak igen.
– folytatta Tóth Endre. – A mai világban sokan, például influenszerek keresnek aláfestő zenét YouTube-videókhoz jogdíjmentesen. Nagyon is valószínű, hogy bizony sok ember munkáját elveheti az MI, akik reklámfilm zenéket, szignálokat, videójátékok aláfestő zenéit komponálják.
A komolyzene nehezebb diónak bizonyul a mesterséges intelligenciának, mert még nem tud mindent megfejteni.
– Sokkal több adatot kellene valószínűleg betáplálni, hogy eredményesebb legyen, de az, hogy Beethoven stílusában komponáljon valamit, ahhoz kevés a teljes Beethoven életművet megtanítani – vélte Tóth Endre. – Nagy valószínűséggel inkább átlagot von az összes műből, de az újítás és a kreativitás hiányzik belőle. Mintázatokban, rövid elemekben gondolkodik, ahogy egymás után rakja a dallamokat, és egyfajta valószínűségi alapon próbál dönteni.
Évről évre többet tanul a mesterséges intelligencia, de a zenében ez is kevés
A robotok és az ember társas együttműködése nehézkes, mert egy robottal nem lehet érzelmekkel, gesztusokkal kommunikálni, tehát akár a kamarazenélésben, akár egy szimfonikus zenekar együttes játékát még nem tudja hozni, tette hozzá a zenetörténész. Szerinte művészi szinten a robotok még nem rúgnak labdába, tehát egy kaposvári kamarazenei fesztiválon biztosan nem szerepeltetnek robotokat a közeljövőben, állította. Arra a kérdésre, hogy tanulhat-e még a mesterséges intelligencia, Tóth Endre azt felelte, hogy biztosan fog fejlődni, mert azt látni, hogy egyik évről a másikra sokat halad előre a tanulásban. Már nem jár gyerekcipőben, de messze van a tökéletestől, vonta le a következtetést.
