Márványba faragva őrködik a Béke Királynője a város fölött

Polgári kezdeményezésre hamarosan Kaposváron is áll majd egy fehér márványszobor, hogy oltalmazza a vármegyeszékhelyt és lakóit, ugyanis Fekete Csaba állandó diakónus és felesége, Feketéné Szabó Márta, az egyházmegyei karitászszolgálat vezetője égi üzenetként kapta: állítsanak szobrot a Béke Királynőjének.

– Milyen Mária-képet őriznek szívükben?

Feketéné Szabó Márta: – Sok katolikus ember őrzi szívében a Máriával, Jézus édesanyjával való találkozás élményét. Mindkettőnk számára az első találkozás a legmeghatározóbb, a leginkább emlékezetes. A legelső međugorjei zarándoklatunk során az egyik szentmisét és közbenjáró imát Citluk templomában tartották. Az volt az első nyilvános imaszolgálatunk. Emlékszem, annyira izgultam, mint egy kisdiák az első szavalóversenye előtt, de kegyelemként élhettem meg, hogy az égiek eszközként használnak bennünket.

Fekete Csaba: – Rózsafűzért imádkoztam magamban, amikor elárasztott egyfajta végtelen nyugalom és valami megmagyarázhatatlan béke érzése. Azt éreztem, hogy valaki átölel. Éppen úgy, mint édesanyám, amikor kisgyerekként valami sérelem vagy sérülés ért. Amikor ezt a találkozást vagy akár a későbbieket felidézem, a nyugalom, a védelem, a béke és a biztonság jut eszembe.

– Isteni sugallat vagy tudatos elhatározás eredménye a kezdeményezés, hogy legyen a vármegyeszékhelynek egy Szűz Mária-szobra?

F. Cs.: – 2020-ban, amikor éjjel hazaérkeztünk Kaposvárra Međugorjéból az akkor újonnan átadott felüljárón hajtottunk át az autónkkal. Akkor kaptuk azt a képet, odafennről érkező sugallatot, hogy „emeljetek szobrot Szűz Mária, a Béke Királynője tiszteletére!”

F. Sz. M.: – Hárman két éven keresztül hordoztuk ezt a szándékot imádságainkban, közben folyamatosan megerősítéseket kértünk a szoborról és a helyszínről. Időről-időre kaptunk is jelzéseket, instrukciókat. 2023-ban elérkezett a pillanat, amikor az imákat a tettek követték és elindult a megvalósítás folyamata…

– Hogy fogadta a megyés püspök és a vármegyeszékhely vezetése az ötletet?

F. Cs.: – Az első személy, akinek a szobor felállításának konkrét szándékát és a munkálatok megvalósításának ütemét elújságoltuk, az Varga László kaposvári megyéspüspök úr volt. Laci atya nagy örömmel és nyitott szívvel fogadta kezdeményezésünket és támogatásáról biztosított bennünket. A város részéről Szita Károly polgármester úr is támogatóan, segítőkészen állt mellénk, csakúgy, mint Csillag Gábor jegyző úr és Halászné Jakab Eszter városi főépítész asszony. Nagyon hálásak vagyunk ezért.

– A szoborterv megvalósulni látszik. Kiket vontak be az előkészületekbe?

F. Cs.: – Miután a jegyző úrral és a főépítész asszonnyal személyesen konzultáltunk a polgári kezdeményezésről, a kivitelezés részleteiről és a kötelező feladatokról, megkerestünk néhány szobrászt. A keresés és a beszélgetések során fontos szempont volt számunkra, hogy olyan művészeket találjunk, akiknek van szakrális tapasztalata és születtek már a kereszténységhez, a katolikussághoz köthető műveik. A Gondviselésnek köszönhetően napok alatt sikerült szobrászművészekkel egyeztetni. A szobormakettek közül a szakmai zsűri választott ki egyet. Ezen zsűri tanácsait és javaslatait tolmácsoltuk az alkotás készítőjének, Nyári Zsolt szobrászművésznek. Az egyébként kaposvári születésű alkotó mára elkészített egy nagyobb, részletesebb kidolgozású kompozíciót. Ennek a műalkotásnak a bírálata, megbeszélése, elfogadtatása lesz a következő lépcsőfok.

– Hol áll majd a Béke Királynőjének a szobra?

F. Cs.: – A Csík Ferenc sétány Béla Király úti felüljárónál lévő körforgalom középpontjában. Ezt a helyszínt kaptuk az égiek sugalmazásában.

F. Sz. M.: – A Szentírás soraiból tudjuk, hogy a Jóisten sokszor és sok embertől kért dolgokat, tetteket sugalmazás, látomás formájában vagy prófétákon keresztül. Az is a Bibliában áll, hogy volt, aki nem akarta megtenni azt, amit az Úr kért. Aztán arra is bőven akad példa, hogy a Teremtő hallatlan humorérzékkel és szeretettel mindig úgy alakította a körülményeket, hogy az Ő terve megvalósuljon. Ha nem az első megszólítotton keresztül, akkor a következővel. Mi nem szeretnénk úgy leélni az életünket, mint a gazdag ifjú, aki élete végéig azon gondolkodhatott, hogy volt egy lehetősége, de nem élt vele. Hisszük: a szobor éppen ott fog állni, ahová az Isten ujja mutatott. Ez nem a mi emberi döntésünk…

– Mikorra várható a szentelése?

F. Cs.: – Nehezet kérdez, mert konkrét időpontot nem tudok még mondani. A kőfaragás kilenc-tíz hónap. Bízunk benne, hogy 2025 év végére, 2026 év tavaszára közös összefogással felállíthatjuk a szobrot és ünnepelhetünk.

– Varga László megyés püspök szentelési, illetve beiktatási ceremóniáján Mária oltalma alá helyezte a Kaposvári Egyházmegyét. Hogy érzik, milyen látható gyümölcsei vannak e felajánlásnak?

F. Cs.: – Az egyház gyümölcseit a magvető nem mindig látja, de a hajtásokat, a sarjkezdeményeket már gyakrabban. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy az igaz elköteleződésnek, a tiszta és őszinte hitnek mindig megvan a jutalma. Ezt a kegyelmet nem ritkán még a földi életünk során is megtapasztalhatjuk.

– A legfontosabb imaszándék napjainkban az, hogy a békéért fohászkodjunk, A međugorjei Mária-üzenetekben is ezt kéri tőlünk a Béke Királynője, immár több mint négy évtizede. Hál’ Istennek Somogyban is jelentős számú hívő teszi ezt nap mint nap. Mindezen kívül milyen személyes kérésekkel „ostromolják” Máriát?

F. Sz. M.: – Gyermekeinkért, munkatársainkért, egészségünkért, eredményes szolgálatunkért, s még számos fontos szándékért.

– De az sem baj, ha az egyházi személyekért száll égbe a fohász?

F. Cs.: – Egyházunk vezetőiért, az egyházban, az egyháznak dolgozókért, minden élő és elhunyt hívőért fontos imádkozni. Imával tudjuk és lehet megerősíteni a kapcsolatokat ember és Isten, ember és ember között, Látjuk, hogy ott, ahol a pásztor és a nyáj együtt él, együtt lélegzik, ott sok jó gyümölcs terem. Vannak helyek, ahol erős közösségek élnek, dolgoznak és van hivatásébredés. Röviden: kell és szükséges is imáinkban hordozni az egyházunk vezetőit. Valaki egyszer ezt mondta nekem: „Szerencsés az a közösség, ahol a pásztor nyájszagú”.

Lőrincz Sándor

Fotó: L. S.

A Fekete házaspár a szobormakettel

Olaszországban és Japánban is áll köztéri alkotása

A Fekeden élő Nyári Zsolt 1969-ben született Kaposváron. 1991-ben végzett a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen, majd 1991 és 1994 között az egyetem  Képzőművészeti Mesteriskolájában végezte tanulmányait. 2002 és 2005 között a Pécsi Tudományegyetem Mesteriskolájának DLA-hallgatója volt. Mestere Bencsik István. 1998 óta a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum tanára. A pécsi Bázis Szobrászegyesület tagja. 2013- ban Idő és szobrászat címmel írta doktori értekezését. Az ország számos településén megtalálhatók köztári szobrai, de Olaszországban, Japánban, Németországban, Horvátországban és Ausztriában is áll egy-egy műve.